Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolója és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
1111 mint tudjuk, zavart okozott számos volt szocialista ország igazságszolgáltatásában. Nem osztotta, bár bizonyos tekintetben a véleménye szakmai és más kérdések kapcsán néha eltért a legfőbb ügyész úr által elfoglalt állásponttól. Még egyszer mondo m, hangsúlyozom, hogy ez nem azt jelenti, hogy kétségbe vonnánk az ügyészi intézmény 1997es munkáját. Néhány szót szeretnék arról szólni, ami egy kicsit szűkszavúan van megfogalmazva a legfőbb ügyész úr jelentésében, és amelyre szóbeli kiegészítésként sem tért ki, nyilván erre talán nem is volt szükség. De azért szeretnék rávilágítani arra, szemben azzal, amit Csiha Judit elmondott, hogy igenis vannak komoly szakmai érvek - és nem a keddi vitát szeretném folytatni, hanem az ő korábbi álláspontját szeretném feleleveníteni , amelyek amellett szólnak, hogy az ügyészségnek nem jó az, ami a legfőbb ügyész személyén keresztül a parlamenthez kapcsolódását tükrözi. Nem lehet jó szakmai szempontból, tisztelt Országgyűlés! Mert hogyan is néz ki a helyzet? Megválaszt juk - számos egyéb közjogi funkciót betöltő személlyel egyetemben - a legfőbb ügyész urat. Igaz, hogy nem kell kétharmados többség, de általában megvolt eddig, és szemben más tisztségviselőkkel, gond nélkül, hogy úgy mondjam, simán megválasztotta a kormány párti és ellenzéki nagy többség a legfőbb ügyészt. Igen ám, de ezután következik egy másik alkotmányos adottság, hogy a legfőbb ügyész úr mint megválasztott tisztségviselő, alkotmányos tényező - az 1949es alkotmány alapján, az akkori népképviselet gondola tában minden a parlament által megválasztandó; más kérdés, hogy milyen körülmények között, és milyen legitimációval rendelkeztek ezek a megválasztott személyek - személyként interpellálható. Sőt, azonnali kérdés és írásbeli kérdés is intézhető az ügyész úr hoz. Tehát sajnos máris a politika foglyává válna, ha nem az a személy lenne a legfőbb ügyész kilencedik éve, aki ezek között az igen nehéz kérdések között olyan kitűnően el tudott igazodni, és végső soron - imittamott néhány interpelláció el nem fogadásá t követően is - szilárdan tudta a politikai indíttatású kérdések kapcsán az ügyészi szervezet irányítását és igazságszolgáltatási tevékenységét ellátni. (12.20) De mégis azt kell mondanom - é s azt hiszem, ezzel itt mindenki egyetért, legalábbis egy kivétellel az itt ülő pártok mindegyike egyetért ezzel : nem jól van, hogy az igazságszolgáltatásban a bírósági szerephez közel álló független, csak a törvényeknek alávetett személy által irányítot t testületet interpellálni lehet. Hát hogy néz ez ki? Vajon miért nem lehet akkor interpellálni a Legfelsőbb Bíróság elnökét? Vajon miért nem lehet interpellálni az ombudsmant? Vajon miért nem lehet senkit sem, a Nemzeti Bank elnökét sem lehet interpelláln i, csak a legfőbb ügyészt lehet interpellálni, aki konkrét ügyeken keresztül is ki van téve annak - évről évre tapasztaltuk , hogy bizony az interpellációk politikai felhangot kapnak, és esetleg nem fogadják el a választ, mert a kormánytöbbségnek más a vé leménye, valami politikai szándékot akar ezzel demonstrálni. Ezzel személy szerint, gondolom - és nagyon sokszor volt alkalmam tapasztalni , mindig is egyetértett a legfőbb ügyész úr, nehéz lenne ennek az ellenkezőjéről azt állítani, hogy ez most így jól van, és ennek a megváltoztatása nem jól van. A másik dolog: éppen ez interpelláció kapcsán szeretném emlékeztetni a jelenlévőket, hogy pontosan 1997ben volt arra eset, hogy interpelláció vagy azonnali kérdés kapcsán arról volt kénytelen beszámolni a legfő bb ügyész úr, hogy vajon álle szándékában a Magyar Országgyűlés egyik tagjának mentelmi joga ügyében, a mentelmi jog felfüggesztése tekintetében előterjesztést tenni. Volt szerencsém ennek a kérdésnek a megfogalmazójaként a legfőbb ügyész urat erről megké rdezni - hogy, hogy nem, másnap vagy harmadnap a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem már bent volt a mentelmi bizottságnál. Azért elég furcsa, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy az általunk megválasztott legfőbb ügyésznek - sajátos szerepéből a dódóan - büntetőhatalma van az őt megválasztó országgyűlési képviselő felett, mert mi másnak lehetne azt nevezni, hogy ő személyében dönti el a vádmonopólium alapján azt, hogy előterjeszte valamelyik parlamenti képviselő kapcsán a mentelmi jog felfüggeszt ésére irányuló
