Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolója és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1099 alkotmányos berendezkedés egyik kiemelkedő jelentőségű szervezeti rendszere, az ügyészség vezetőinek beszámolóját annak tevékenységéről. Tanulmányozva a legfőbb ügyész úrnak az ügyészség '97 . évi tevékenységéről szóló beszámolóját, elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy az a korábbi években megszokott magas színvonalon mutatja be az ügyészség munkáját. A beszámoló a korrekt, tárgyszerű megközelítési mód révén sikerrel kerüli el az ilyen feladat oknál óhatatlanul jelentkező csábítást, amely csak pozitív vonásokat kiemelő kép kialakítását célozná. Különösen fontosak és tanulságosak a kormány számára a beszámolónak azok a részei, amelyek az ügyészség és a kormányzati szervek együttműködését érintik, illetőleg az állami szervek jogalkalmazó tevékenységének vizsgálata alapján levont következtetéseket tartalmazzák. A jogszabályok összhangjáért, a jogrendszerbe illeszthetőségéért és a jogalkotás szakmai szabályainak megtartásáért felelős igazságügyminis zter szemszögéből pedig különös súllyal esik latba az ügyészség tevékenységének a jogszabályok minőségét érintő vonatkozása. (11.20) Az ügyészség több irányú feladataiból adódóan a jogalkalmazás tekintetében az egyik legszélesebb körű tapasztalatokkal rend elkező állami szerv. Ezeket a tapasztalatokat az ügyészségi törvény is hasznosítani rendeli, amikor a legfőbb ügyészt felhatalmazza arra, hogy a kormány tagjainál jogszabály alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezze és a jogszabályok tervezeteire törvényességi szempontból előzetesen észrevételt tegyen. E feladatköre alapján a legfőbb ügyész úr rendszeresen részt vesz a kormány tagjai által előkészített jogszabályok véleményezésében, illetve felkérés esetén az ügyészi feladatokat, az üg yészség szervezetét érintő jogszabály előkészítésével megbízott kodifikációs bizottságokban. Az ügyészség 1997. évi ilyen irányú tevékenységében az új büntetőeljárási törvény, illetőleg az igazságszolgáltatási reformcsomag előkészítésében való közreműködés ét kell kiemelni, és kijelenthetem, hogy mindkét esetben meghatározó jelentőségű volt az ügyészség hozzájárulása a törvényjavaslatokhoz. Jól jellemzi az ügyészség aktivitását a jogszabályelőkészítés területén, egyben az ügyészség és a minisztériumok együt tműködését is illusztrálja a beszámolónak az a megállapítása, amelyet munkatársaim tapasztalatai alapján magam is megerősíthetek, hogy 1997. évben a Legfőbb Ügyészség 233 jogszabálytervezetre tett érdemi törvényességi észrevételt, és azokat az előkészítő m inisztérium alig néhány kivétellel el is fogadta. Az ügyészség azonban nemcsak a jogszabálytervezetek véleményezésével, illetve jogi szabályozásra vonatkozó javaslatokkal nyújt nem elhanyagolható segítséget a jogalkotáshoz. Emellett ugyanis a rendszeres, t ervszerű és átfogó, az ország egész területén végzett törvényességi felügyeleti vizsgálatok alapján készült jelentéseket a legfőbb ügyész úr minden esetben megküldi a vizsgált terület által érintett miniszternek. Mivel ezek a vizsgálati jelentések nemcsak a jogalkalmazási gyakorlatra, hanem a jogszabályok tényleges hatályosulására is vonatkoznak, a megküldött jelentések jól hasznosíthatók annak mérlegelésekor, hogy az adott jogterületen szükség vane jogszabálymódosításokra. Ezzel az ügyészség tevékenysége nagymértékben hozzájárul a minisztereknek a jogalkotási törvényben előírt, a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó feladatának a teljesítéséhez. Az elmondottak is igazolják, hogy az ügyészség és a kormányzat között rendszeres, szinte napi k apcsolat és együttműködési viszony létezik, amely korrekt szakmai alapokon történik. A kormány igényt tart a jövőben is az ügyészség segítségére és közreműködésére az alkotmányos követelményeknek megfelelő jogszabályok megalkotásában, és az ügyészség elege t is tett az eddigiekben és nyilvánvalóan fog a jövőben is ez irányú feladatának, hozzájárulva ezzel a jogrendszer jogállami átalakításához és megújításához. Most, amikor az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatása érdekében benyújtott alkotmány- és törvénymódosítások az Országgyűlést élesen megosztják - erre utalt legfőbb ügyész úr is, ennek a vitának a szakmaiságon túlmenő politikai töltetére az imént elhangzott felszólalásában ,
