Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1016 Az 56. pontban többek kérésére megkíséreltem a hősi temetők pontosabb definícióját adni. Erre többen kértek engem, többek között a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, RegéczyNagy László, aki azt írta nekem, hogy ezért kér jük a hősi sírok nemzeti sírkertté nyilvánítását és pontosan meghatározni a hősi sírok definícióját. Úgy gondolom, hogy az a kétpontos javaslat, amelyet az 56. pont alatt előterjesztettem, átvette és továbbfejlesztette a Belügyminisztérium előkészítő csopo rtja által még '87ben kialakított definíciót, ami szerint egyrészt azt rögzítettük, hogy a hősi temetők és a nemzeti sírkert fenntartása külön jogszabály előírásai szerint az állam, illetőleg a helyi önkormányzat feladata. Tehát ez fontos momentum, és fon tos az is, hogy az éves költségvetésben legyen ennek helye és legyen ennek törvényi alapja. A második pontban azt rögzítettem, hogy a hősi temetőben elhunytat eltemetni, hamvakat elhelyezni, sírt, sírboltot megnyitni, urnát kiadni a nemzeti kegyeleti bizot tság - a továbbiakban: bizottság - engedélyével lehet. A temetőkkel foglalkozó szakemberek régóta panaszkodnak arra, hogy nincs határozott jogszabály, amely kezelné ezt a kérdést. Magam is meglepve tapasztaltam, hogy a rákoskeresztúri Újköztemető 300as pa rcellájában - ahol az emlékmű is van s ahova Maléter Pál, Gimes Miklós és mások exhumált ereklyéit helyezték el - olyan személyek is el vannak temetve, akikről nem is tudunk, akiket az '56os szervezetek nem is ismernek, vegyesen olyanokkal, akik valóban m egérdemlik, hogy ott legyenek. Tehát rendezni kell ezt a kérdést, és fontos, hogy a törvény ezt pontosan definiálja. (Dr. Kontrát Károly Domokos Lászlóval konzultál.) Nagyon sajnálom, hogy az előterjesztő képviselője az önkormányzati bizottság ülésén nem é rtett egyet ezzel. Én ismételten arra kérem a Belügyminisztérium tisztelt képviselőjét - aki nagy figyelemmel hallgatja a szavaimat , hogy mégiscsak vegyék fontolóra ennek a beemelését, ha másképpen nem lehetséges, akkor az első helyen föltüntetett bizott ság segítségével. (14.40) Határozottan állítom, hogy ezt több szervezet és '56os barátaim kérésével összecsengően adom elő. A következő javaslatcsoport 58. szám alatt került be a bizottsági jegyzőkönyvbe. Ebben több olyan fontos momentum van, amelyet előt erjesztettem, és amelyek szintén kicsiszolódtak az idők folyamán, az évek folyamán. Talán szerencsésebb lett volna, ha valamennyi pontot külön adom be módosító indítványnak, akkor talán nagyobb esélye lenne az elfogadásnak. Én úgy gondoltam, hogy ezek anny ira logikus és egymásból fakadóak, és kvázi társadalmi vitákon '56os barátaimmal és szervezetekkel egyeztettem, továbbá ennek nagy része szintén a már korábbi egyeztetéseknek és a korábbi Belügyminisztériumban lévő szövegeknek a felhasználásával készült. Az 1. pontban a "nemzeti sírkert" definícióját próbáltuk megadni. Nemzeti sírkertbe tartozik mindazon személyek nyughelye, akiknek élete, tevékenysége, munkássága, mártírhalála méltó a nemzet megbecsülésére és emlékének megőrzésére. Nem hiszem, hogy ez ell en a mondat ellen bárkinek kifogása lenne. Egyrészt emelkedett szövegezésű - nem én szövegeztem, így csiszolódott ki , másrészt pedig lehetőséget ad arra a kegyeleti bizottságnak, hogy határozottan tudjon döntéseket hozni. Nem könnyű elutasítani kéréseket , amikor kvázi nemzeti hősök hozzátartozói kívánják, kívánnák oda szeretteiket eltemetni. Ide tartoznak az ország valamennyi temetőjében és egyéb helyén nyugvó hazai, valamint világviszonylatban közmegbecsülésre méltó tudósok, művészek, írók, politikusok, közéleti személyiségek, szabadságharcosok sírjai, katonai temetők és parcellák, kegyeleti emlékhelyek. Ez is fontos, hiszen vannak temetők, ahol vegyesen vannak nemzeti emlékhelyek és polgárok sírjai, tehát ilyen helyen is valamilyen rendező elvre szükség van. Ezenkívül több felszólaló és több '56os szervezet is javasolta, hogy e törvényben a törvény erejénél legyenek a nemzeti sírkerthez tartozók mindazon temetők, amelyekről már ma tudjuk, hogy odavalók, és amelyekre nézve konszenzus van. Ezek a nemzeti p anteon, a Kerepesi úti temető teljes területe, a budapesti Újköztemető 301., 300. és 298. számú parcellája, valamint a mohácsi csata történelmi emlékhelye. Aki járt Mohácson, látta a tömegsírt, fiatal magyarok ezreinek egymásba
