Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
1012 nincs. Ha nincs, törvénnyel létrehozni nem lehet, és ha megvan, semmilyen törvénnyel befolyásolni nem lehet. Végezetü l: annak idején, 1988ban történt utoljára, bár akkor már egy kicsit demonstratív módon, hogy a 302es parcellába - mondjuk így, idézőjelben - illegálisan kimentem, megelőzően az édesapámmal ezt egy évtizeden keresztül megtettem. Lehetett bármilyen törvény , ami ez ellen szólt, és a kortársaim, a nálam idősebbek jól tudják, hogy nem igazán tolerálta az a rendszer az ilyenfajta temetőlátogatást vagy tiszteletadást, mégsem tudta meggátolni. Tehát ennyiben én azt hiszem, hogy nem ez az igazán izgalmas a Nemzeti Panteon Bizottság vagy nemzeti kegyeleti bizottság tevékenysége kapcsán. Azzal együtt, hogy személy szerint én nagyon örülnék, ha mindenki, aki életét a közösségért adta, legyen az a nemzet egyetemes közössége, vagy egy kisebb közösség, egy falu közössége , nyugodalomban lehetne afelől, hogy a sírját gondozni fogják, nem fogják háborgatni, nem 25 évig, nem 10 évig, hanem egyáltalán nem fogják háborgatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Zakó László képviselő úr jelezte, hogy nem jó a gépe, így megkérem, hogy ha megjavult... (Zakó László: Megjavult!) Megjavult, köszönöm szépen. Csak aggódtam, hogy a képviselő nem fog tudni kétperces hozzászólásra jelentkezni. Weszelovszky Zoltán képviselő úr következik, a Fidesz képviselőcsoportjából. Kérem szépen a képviselő úr nevét a sorrendben megfelelő második helyre tenni! Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvénytervezet általános vitáj a során már utaltam rá, hogy különleges a most tárgyalt téma. Különleges mindenekelőtt azért, mert kivétel nélkül mindenkire vonatkozik. Különleges azért is, mert közvetve azokat az elhunyt szeretteinket, barátainkat és ismerőseinket is érinti, akik már ne m tudják észrevételeiket és kívánságaikat elmondani és megfogalmazni. Különleges továbbá azért is, mivel a halál, a gyász, a kegyelet és a temetkezés kulcsszavakkal az azok bázisára építkező törvénytervezet kivételes helyzetet teremt a szűkebb pártpolitika i szempontokon való túllépésre. Úgy gondolom ezért, hogy ezen körülmények már önmagukban is elegendő indokot adnak ahhoz, hogy a törvénytervezet kiemelt figyelmet kapjon. Tisztelt Ház! A törvénytervezethez készült, a bizottsági kapcsolódó indítványokkal eg yütt mintegy kétszáz módosító javaslat alapján jóleső érzéssel állapíthatjuk meg: a dokumentum megkapta ezt a kiemelt figyelmet. (14.20) A rendelkezésemre álló szűk időkeretre tekintettel a nagyszámú módosító indítvány közül most azokró l fogok - természetesen a teljesség igénye nélkül - röviden szólni, melyeket lényegesnek tartok és elfogadásra ajánlok. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A törvénytervezet 1. §a fontos alapelveket deklarál, azonban nem veszi figyelembe, hogy az egyhá zi temetések mellett még ma is sok a világi temetés. Ezért javasoljuk, hogy az alapelveknél a temetés módja egészüljön ki az eltemettetők által meghatározott világi szertartással. A törvénytervezet fontos eleme a tulajdonosi kör kibővítése. Jónak és helyes nek tartjuk azt a Csizmár Gábor által benyújtott indítványcsomagot, mely az alapítványok helyett a közhasznú szervezetek kategóriát emeli be a tervezetbe. Tisztelt Ház! Tájegységenként, településenként, vallásonként és felekezetenként eltérőek a temetkezés i szokások. Ezen hagyományok őrzése, ápolása olyan tulajdonosi feladat, amit érdemes a
