Országgyűlési napló - 1998. évi téli rendkívüli ülésszak
1998. december 22 (44. szám) - Döntés napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - Az olimpiai bajnoki járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FENYVESI MÁTÉ, az ifjúsági és sportbizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
26 Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország sportnagyh atalom - ezt jóleső érzéssel halljuk, amikor idegenek fejezik ki elismerésüket, és magunk is jóleső érzéssel nyugtázzuk, amikor egyegy élsportolónk kiváló eredményt ér el. Ezért indokolt, hogy azok az élsportolók, akik nemcsak saját maguknak, de hazájukna k, Magyarországnak is kiváló eredményeket és hírnevet szereznek, aktív pályafutásuk befejezését követően is valami különleges elismerésben részesüljenek. Az elmúlt két év során Magyarországon két ilyen intézményt hoztunk létre. Az egyik a Mező Ferenc Közal apítvány, ami 1996ban született, és ami az aktív pályafutásukat befejezett élsportolók erkölcsi és anyagi támogatását szolgálja; valamint a tavalyi évben meghozott 1997. évi XXII. törvény - amely emlékezetes módon Kónya Imre képviselőtársunk javaslatára k erült a parlament elé, és amit a parlament konszenzussal, egyhangúlag támogatott - az olimpiai bajnoki járadék megalapításáról határozott, és ami arról szól, hogy a nyári vagy téli olimpiai játékokon magyar színekben aranyérmet elért magyar állampolgárságú olimpiai bajnokok bizonyos járadékot fognak ezután - pontosabban ez év január 1jétől - kapni. Ezt a törvényt annak idején konszenzussal, közös akarattal hozta meg a magyar parlament, és minden valószínűség szerint ugyanezt fog történni most az előttünk f ekvő törvényjavaslattal is, ami ki kívánja bővíteni az érintettek, a járadékban részesíthetők körét. (11.50) Ezért ez igen szimpatikus törvényjavaslat, és úgy gondolom, hogy minden parlamenti párt támogatni tudja, támogatja fogja. A bővítés há rom eleméről az előterjesztő, Deutsch Tamás képviselőtársunk az előbbiekben már beszélt, ezért nem kívánom megismételni. Ez a bővítés szimpatikus, mégis az előterjesztésnek, ennek a szimpatikus törvényjavaslatnak van egy igen jelentős hiányossága véleménye m szerint, mégpedig az, hogy minden bővítési szándéka ellenére - érthetetlen módon - elfeledkezik a világbajnokságokon eredményesen szerepelt sportolóinkról. Két nevet említenék összesen: Wichmann Tamás kilenc világbajnoki aranyérmet szerzett, de nem tudot t olimpián győzni, vagy Hargitay András két világbajnoki aranyérmet szerzett, de nem tudott olimpián győzni. Amíg csak az olimpiai bajnokok részére állapította meg a törvény a járadékot, addig ez a megkülönböztetés elfogadható volt, hisz az olimpiai bajnok ság a csúcsok csúcsa ismertségben, hírnévben, dicsőségben, minden szempontból. Az olimpiai bajnokok vitathatatlanul a sport királyai. De amint bővítjük a kört, s nemcsak az olimpiai bajnokok, hanem az olimpiai ezüst- és bronzérmesek is járadékot kaphatnak, úgy gondolom, mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vajon miért maradnak ki az elismerésből a világbajnokságon szintén jelentős eredményt elért, érmeket szerzett magyar sportolók. Egy világbajnokság talán kisebb teljesítmény lenne, mint egy olimpiai bajnoks ág? Van, amikor igen, de van, amikor ennek az ellenkezője igaz. Hiszen például amíg az olimpián, az olimpiai sportágakban korlátozzák az egyes országok által indítható versenyzők számát, addig a világbajnokságokon ilyen korlátozás nem ismert, tehát adott e setben erősebb mezőny gyűlhet össze egy világbajnokságon, mint egy olimpián. Vagy például a profi versenyzőket kizárják az olimpiáról, míg egyes világbajnoki sportágakban részt vehetnek a világbajnokságon, tehát esetleg erősebb mezőny gyűlhet össze már ily en szempontból is egyes világbajnokságokon. Nehéz tehát megindokolni ezt a különbségtételt, hogy a bővítés miért állt meg a világbajnokságon érmet szerzettek előtt, miért előttük záródott be az ajtó. Képviselőtársaimmal többen ezért nyújtottunk be módosító indítványt, amely ennek a törvénymódosítási javaslatnak ezt a hiányosságát lett volna hivatott kiküszöbölni. Az ifjúsági és sportbizottságban igen érdekes vita zajlott a módosító indítványok kapcsán, elég, ha az eredményt felidézem: egyetlenegy ellenszava zat sem született, amely elvetette volna a mi módosító indítványunkat. Született viszont az 5 vagy 6 támogató szavazat mellett 11 tartózkodás. Ez azt jelenti, hogy a szíve legmélyén tulajdonképpen mindenki egyetért azzal, hogy a világbajnokságon
