Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FÓNAGY JÁNOS gazdasági minisztériumi államtitkár:
966 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, hogy a kormá ny nevében kíváne valaki felszólalni. (Dr. Fónagy János jelentkezik.) Megadom a szót Fónagy államtitkár úrnak! DR. FÓNAGY JÁNOS gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hozzászólását hal lgatva egy cseppet úgy éreztem magam, mint amikor a borsodszentgyörgyi pap azokat a híveket szidja, korholja a templomban - hogy az emberek nem járnak az Isten házába , akik ott ülnek. Úgy gondolom, hogy a címzésen túlmenően a tartalmi dolgok több tekinte tben erősen vitathatók. Engedje meg, hogy először az ön által említett konkrétumokra reagáljak. (Vancsik Zoltán: Nem kell hozzá gimnázium!) Az egyik, hogy mi történt, és mi nem történt. A munkaadók által fizetett tbjárulékok 39ről 33 százalékra csö kkentek. A Munkaügyi Alapba fizetett hozzájárulás 4 százalékról 3 százalékra mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy 6 plusz 1 százalékkal, tehát összesen 7 százalékkal csökkent a munkaadók terhe, ilyen húsz éve nem volt. A családok esetében a családi pótlék al anyi jogon jár, a gyes alanyi jogon jár, a gyermekek utáni adókedvezményt visszaállítottuk, amit egyébként önök szüntettek meg, és visszaállítottuk a lakások áfaigénylését is. Ennyit talán - hogy mondjam - a hangulati elemekről, amit ön volt kedves említen i. Ami az érdekegyeztetést illeti, tárgyalni csak arról lehet, ami kimunkált, ami korrekt, ami minden résztvevő számára szakmailag megalapozott, korrekt véleményformálásra ad módot és lehetőséget. Valóban így van, ahogy ön említette: augusztusban, a kormán y megalakulása után összehívtuk az Érdekegyeztető Tanácsot. Ha megengedi, itt, az Érdekegyeztető Tanács minősítésénél egy pillanatra megállok. A Fidesz által vezetett polgári kormány minden társadalmi, szocializációs csatornát rendkívül fontosnak tart, aho l az állampolgárokkal és azok szervezeteivel a folyamatos párbeszédet fenn tudjuk tartani. Úgy gondolom, hogy józan politikai erő ezt a szándékot nem vitathatja, mint ahogy mi sem vontuk soha egy pillanatig kétségbe ezeknek a párbeszédeknek a fontosságát. Ugyanakkor ön is párbeszédről tett említést, tehát nem arról van szó, hogy egyik vagy másik kitüntetett szervezet kizárólagosan uralja vagy uralnia kellene ezt a társadalmi párbeszédet. Engedjen meg néhány példát! Az elmúlt időszakban, tehát augusztus 18á t követően a Kisosz és a KÉSZ vezetőivel mind Chikán Attila miniszter úr, mind jómagam párbeszédet folytattunk. A szociális és munkaügyi ágazatban dolgozó kollégákkal Őry Csaba államtitkár folytatott többször megbeszélést. Az ÉSZT képviselőivel Herczog Lás zló - gondolom, mindnyájunk által elismert kiváló szakember - helyettes államtitkár kollégám tárgyalt. Az egészségügyben dolgozókkal mind Gógl, mind Harrach miniszter urak többször tárgyaltak. Az Üzemi Tanács Akadémiáján Őry Csaba kollégám több esetben ism ertette a kormány álláspontját. Ugyancsak ő volt az, aki a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetében tárgyalt ugyanezekről a kérdésekről. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével jómagam folytattam le ugyanezekről a témákról beszélgetést. Az elmúlt időszakban, túlmenően azon, amit egypár nappal ezelőtt hasonló felvetésre elmondtunk - hogy az Érdekegyeztető Tanács ülésén nem szeptemberre, hanem szeptemberoktóberre jeleztük mind az adó, mind a költségvetési előterjesztéseinket, tehát ezen t úlmenően - a Szociális Tanács továbbfejlesztéséről folyamatosan haladnak a tárgyalások. Az Érdekegyeztető Tanács ülése mellett összehívtuk és érdemben tárgyaltunk a KIÉT résztvevőivel. A Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezte néhány munkajogi k érdés, egyáltalán a munkajog kodifikálását, és ennek érdekében kezdeményezte, hogy minden érdekelt szervezet szakértőt delegáljon ezen munkabizottságokba. Itt jegyzem meg, hogy a munka törvénykönyve 100. §ával kapcsolatban konkrét javaslat is született, a melyet az Érdekegyeztető Tanács jogi bizottsága a megszokott formában tárgyalt és továbbengedett. Tudnám sorolni ezeket az eseményeket, de úgy gondolom, hogy ezek is tanúsítják azt, hogy az ön által hiányolt társadalmi párbeszéd folyamatosan folyt eddig is ezekkel a társadalmi véleményeket, érdekeket megjelenítő szervezetekkel. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
