Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 2 (16. szám) - A "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés '99" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
803 Erről a hozzáállásról és az önök nyugdíjemelésről alkotott véleményéről az a mondás jut eszembe, hogy: "Fogjuk meg, és vigyétek!" (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Haha!) Ha arra gondolok, hogy a Házszabály értelmében minden képvi selő ülésszakonként legfeljebb két politikai vitanap megtartására irányuló indítványt támogathat, úgy gondolom, lesz még lehetőségük az agilis és kezdeményező képviselőknek. De talán "október 18. doktor úr" orvosolja majd ezeket a panaszokat. Ami a témát i lleti, úgy gondolom, húsbavágó kérdés. Az, hogy ki miből, mennyiből és hogyan él, létünk alapvető eleme. A legfontosabb kérdés, képesek vagyunke arra, hogy szükségleteink, igényszintünk csak reális mértékben haladják meg jövedelmünket, legyen miért dolgoz ni, élni. Miért fontos, hogy így legyen? Ha az emberek előtt nincs valóságos, elérhető cél, abból a társadalom számára haszontalan és káros tevékenység származik. Erre két ellentétes példát szeretnék elmondani. A jövedelemmel nem rendelkezők, a meglévő mun kát, munkahelyet is kerülők csoportja választja a bűnözést, a csavargás, a betörés, a lopás válik életelemükké. Céltalanul léteznek, és mivel morális értelemben is leépülnek, önmaguk számára is "élvezhetetlenné" válnak. A másik példa közismert és még kárté konyabb, mint az előző. Ha valaki olyan magas jövedelemhez jut, például havi 8,8 millió forinthoz, hogy elveszti józan ítélőképességét, érzéketlen a környezetére, számára nincs elérhetetlen, minden döntését helyesnek hiszi, és mindenkit a kezében tart, az ilyen emberek okoznak 110 milliárd forint hiányt a Postabanknak, és ugyanannyi vagy még több kárt az adófizető polgároknak. (Zaj.) Erre szeretnék elmondani egy másik példát, csak azért, hogy kifejezzem, hogy másféle bankárok, másféle emberek is vannak, és vannak másként gondolkodók a jövedelem megszerzését illetően. A Magyar Hitelbank 1995 márciusában kinevezett vezérigazgatója azt kérte, hogy juttatását a pénzintézet eredménye és fejlődése alapján állapítsák meg, havi keresete a minimálbér legyen. A szerző désről a következőket mondta: "Úgy gondolom, így tisztességes. Ha a bank belebukik az én tevékenységembe, és alkalmazottak százainak mondanak fel, a vezetők ne tegyenek zsebre milliókat. Remélem, hogy ez nem következik be, sőt, ennek ellenkezőjére töreksze m. Nemcsak azért, mert saját anyagi létem függ a pénzintézet helyzetétől, hanem azért is, mert teljesíteni akarom a kitűzött célt, meg akarom menteni a bankot." Ma Járai Zsigmond, a Magyar Hitelbank volt vezérigazgatója Magyarország pénzügyminisztere, és g ondolkodása azóta sem változott. Még néhány szót szeretnék szólni a minimálbér rendszeréről, ami Magyarországon 1988ban jött létre. Néhány gondolat: miért hátrányos a jelenlegi minimálbér rendszere? Először a munkavállalók szemszögéből: azért, mert kiszol gáltatottá teszi a dolgozót egyrészt a láthatatlan, úgynevezett zsebes bérkiegészítések miatt, ami egy rosszul működő vállalkozásnál esetlegessé válhat. Másrészt keresőképtelenség esetén csak az előző évi bejelentett jövedelme után kap táppénzt, nem is bes zélve arról, ha véglegesen munkaképtelenné válik. A minimálbér - mint a biztosítási szolgáltatások alapjául szolgáló összeg - igazságtalan; az egyéni és tagi viszonyban lévő vállalkozók számára az állam által elvárt szja, társadalombiztosítás, munkaadói és szakképzési járulék, tehát a közteher összegét fejezi ki. Ez az úgynevezett békén hagyás ára. A tényleges jövedelemnek az esetek többségében azonban semmi köze nincs a bejelentett minimálbérhez. Az elmúlt években ez a rendszer teljesen elfogadottá vált mi nd a hatóságok, mind a vállalkozók részéről is. Mintha törvényesítve lenne ez a köztudottan hamis állapot. Az alacsony minimálbér nem serkenti a munkanélkülit sem. Amíg a munkanélkülijáradékban vagy a jövedelempótló támogatásban részesülő csak kétháromez er forinttal kap kevesebbet annál, mint aki napi nyolc órában minimálbérért vagy alig többért dolgozik, ne várjuk tőle, hogy munkáért fog rohangálni. Én úgy gondolom, hogy a kormányprogramban megjelölt járulékcsökkentések arra ösztönzik majd a vállalkozóka t, hogy legyen vége az alkalmazottak méltatlan kihasználásának. Ezt a
