Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 2 (16. szám) - A "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés '99" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
769 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Horváth Béla Képviselőtársam! Örömmel vettem észre, hogy társadalmi munkában részt vesz a szociali sta képviselőcsoport parlamenti megjelenésének koordinálásában, és megosztja ezzel a frakcióvezetés terheit. (Derültség és taps az MSZP padsoraiban.) Arra nézve is felkeltette az érdeklődésemet, hogy a jelenlétem hiánya bizonyos érzelmeket vált ki önben; e z nem kölcsönös, azért ezt szeretném megmondani. (Derültség és taps az MSZP padsoraiban.) (10.10) Viszont ha már ez szóba került, akkor meg kell mondanom - egyébként hallottam önnek minden szavát egy televíziókészülék előtt a frakcióirodában, ahol megpróbá ltuk végigszámolni, végiggondolni mindazt, amit ezen a mai felolvasódélelőttön Varga Mihály úr számokban velünk megismertetett , valóban megpróbáljuk végiggondolni, mi mit jelent, hogy jönnek ki ezek a számok. Hiszen nem került volna erre sor, és nem kel lene most az embernek menet közben lázasan számológépeket nyomkodni, ha azt a minimális feltételt megteremtették volna, hogy úgy tartsunk egy vitanapot, hogy az ellenzék és mindenki, az ország közvéleménye is felkészülhessen. Kierőszakolták, hogy most, 2á n legyen a vitanap, úgy, hogy nincsenek kézben a legfontosabb adójogszabályok. Ez nem az ellenzéket és nem az ellenzék részvételét, hanem a kormány cinizmusát minősíti. Egyébként pedig azt javasolom, inkább azt nézzük meg, hogy mennyi kisgazda képviselő, k ormánypárti képviselő van jelen, és mennyi ellenzéki. Köszönöm szépen. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Így van! - Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Felszólalásra jelentkezett Herényi Károly, az MDF képviselője. Megadom a szót Herényi Károlynak. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Vendégek a karzaton! A mai rendkívüli vitanap témája a munka világa. A munka világa, amelynek közvetve vagy közvetlenül szinte minden honi polgár érintettje. Vagy mint m unkavállaló - ők vannak a legtöbben , vagy mint munkaadó, vállalkozó és sorolhatnám tovább. Tehát olyan téma ez, amely joggal tarthat számot széles körű társadalmi érdeklődésre. Különösen érdekes terület ez most, közvetlenül az önkormányzati választások e lőtt, hiszen eme vitában az ellenzék nagyokat tud csördíteni a szerinte tehetetlen, szociálisan érzéketlen kormányra. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Úgy van!) Az ellenzék szociálisan érzékeny szónokai még a száz nap letelte előtt számon kérik a kormányo n programját. Ez rendben is van. De nemcsak a kormányét, hanem, ahogy tegnapelőtt tették, a sajátjukat is a nyugdíjak esetében. Az ellenzék teszi a dolgát, és ez így van rendjén. A baj csak az, hogy néhány hónappal ezelőtt még önök voltak döntési helyzetbe n, önök kormányoztak. Számomra a mai vita azt jelzi, hogy a volt kormányzó pártok a polgárok emlékezőképességét kissé alulbecsülik. A sajátjukét, amely viszont meglehetősen szelektív, túlértékelik. A következő rövid visszatekintés, amely a mostani kormány örökségét jelenti, nem a polgárokat akarja emlékeztetni az elmúlt négy esztendő megpróbáltatásaira, hiszen ők ezekre jól emlékeznek. A tisztelt ellenzéki képviselőtársaim tudatalattijából kívánom előcsalogatni a kormányzati emlékfoszlányokat. Az előző évek , az előző négy esztendő a jövőt nehezítő politika évei voltak. A magyar gazdaság 1997 végére került abba a helyzetbe, amiben 1994 tavaszán volt. Mindezt elérhette volna vagy tarthatta volna 1995ben is, ha az akkori kormány helyzetértékelése nem lett voln a téves, ha
