Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 2 (16. szám) - A "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés '99" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
751 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Utoljára a szociális párbeszédről szeretnék szólni. A FideszMagyar Polgári Párt az "érdekegyeztetés"nél szerencsésebb fordulatnak tartja a "szociális párbeszéd" szót, hiszen arról van szó, hogy - ahogy korábban is tettük - szeretnénk a polgárok minél szélesebb rétegeivel párbeszédet, közös gondolkodást kialakítani. Ezzel kapcsolatban értékeltük az érdekegyeztetés, a szociális párbeszéd elmúlt nyolcéves történetét, és a bennünk felmerült dilemmákat szeretnénk mos t önökkel megosztani. A korábbi szocialista rendszer úgy vélte a társadalmi párbeszédet megoldani, hogy szinte minden réteg és minden terület számára szervezett magának egy olyan szervezetet, amely szorosan hozzá kapcsolódott. Ez a szakszervezeti modell, a mely a párt hajtószíját jelentette a dolgozó emberek számára, már a Kádárkorszakban is túlhaladott volt. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Az is világos, hogy azok a szervezetek, amelyek választási szövetséget kötöttek egy politikai párttal, különösen nehé z helyzetbe kerültek, hiszen szerepzavaruk az elmúlt nyolc évet tekintve teljesen világosan érzékelhető. Emlékezzünk csak vissza: azok a nyugdíjasszervezetek, amelyek az MSZPvel kötöttek választási szövetséget, ezért vezetőik a '94es parlamentben az MSZP padsoraiban foglaltak helyet, kénytelenek voltak az MSZP félszázalékos nyugdíjemelése mellett kardoskodni (Dr. Nagy Sándor: Az egy kiegészítés volt, nem félszázalékos emelés! Mit hazudozol?!) , és teljesen érthetetlen mondatokat mondani arról, hogy miért j ó ez az általuk képviselni vélt nyugdíjasérdekek szerint. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Teljesen világos, hogy ez a modell, hogy minden párt kialakít magának valamilyen érdekegyeztetési szervezetet, és ezen keresztül próbálja az érdekegyeztetést is átpolitizálni, lejárt, a múlté. Egy polgári társadalomban a szociális párbeszéd nem alapulhat ilyen régi, szocialista reflexekre. Az is teljesen világos, hogy a másik probléma az, hogy ezek a szervezetek a saját meghasonlottságuk miatt később az érdemi érd ekvédelmi munkát, az érdekvédelmi párbeszédet nem tudják jól ellátni. Sőt ezek a szervezetek sem tudtak magával a szocialista kormánnyal úgynevezett társadalmi szerződést kötni! Emlékezzünk rá, hogy az a gondolat, amit az előző kormány felvetett, alig néhá ny hónap után, '94 telére megbukott. Az érdekegyeztetésben az a párbeszéd, az a társadalmiszerződésmodell, amit a Szocialista Párt felvetett, nem működött. (8.50) Éppen ezért mi a következőt szeretnénk önöktől, a parlamentben ülő bal- és jobboldali képvi selőktől kérni: gondoljuk át újra a szociális párbeszéd modelljét! Próbáljuk meg modernizálni, egy polgári társadalomnak megfelelő módon kiépíteni a szociális párbeszéd intézményét! Nem úgy, hogy minden párt megszervezi magának a nyugdíjasszervezetét, a sz akszervezetét, a munkavállalói, a munkaadói szervezeteit, de még adott esetben a civil társadalomba is behatolnak, és megpróbálják megszervezni ezeket a szervezeteket. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Focicsapat!) Próbáljuk meg azt a szociális párbeszédet kialakítani, ami egy modern polgári társadalomhoz szükséges polgári békét és egyetértést megteremti. Ez úgy az ellenzék, mint a kormánypártok számára elsőrendű feladat, ehhez szeretnénk ennek a vitának a tanulságait is felhasználni. Éppen ezért szeretném önöknek mondani, hogy természetesen nyitottak vagyunk, és várjuk azokat a javaslataikat, amelyek építően tudnak ehhez a problémához hozzászólni. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy úgy gondoljuk, a késő Kádárkorban kialakult modell mára tarthatat lan, éppen ezért egy új modellt kell kialakítani a szociális párbeszéd terén. A polgári kormány mindenképpen párbeszédet folytat azokkal az emberekkel (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Akik szóba állnak velük!), akik segítő szándékkal fordulnak a kormány f elé, az ország problémái felé, és kritikájukat is szeretnénk befogadni. Ehhez kérem az önök hozzájárulását, és szeretném, ha ez a vita egy értékelhető, jó vitává (Közbeszólás: Te értékeled? - Derültség.) alakulna ki, aminek kapcsán hasznos javaslatok tömeg ével fogunk találkozni, és nagyon remélem, hogy a vita végén minden képviselő úgy tud felállni, hogy megtettük, ami tőlünk elvárható, és egy megfelelő vitában összegezve a tapasztalatokat, segítettük az ország problémáinak megoldását. Úgy gondoljuk, hogy e z minden polgár érdeke.