Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 30 (15. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének növelése", valamint "Hogyan alakul a bérek és a nyugdíjak helyzete 1999-ben?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
711 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Mielőtt megköszönném képviselőtársam hozzászólását, felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a mai politikai vitanapunk tárgya a nyugdíjak és bérek vásárlóerejének növelése, illetőleg hogy hog yan alakul a bérek és a nyugdíjak helyzete 1999ben. Most pedig megadom a szót Kökény Mihály úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének, aki a következő hozzászólónk. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Meg győződésem, hogy a teremben ülő képviselők jelentős része hozzám hasonlóan szomorúan és rosszkedvűen vesz részt ebben a vitában. Ennek a legfőbb oka véleményem szerint az, hogy olyasmiről kényszerülünk egymás véleményét megismerni és lehetőség szerint köze líteni, amiről úgy gondoltuk, hogy időtálló döntés született 1997ben. A törvény rendelkezései mögött a szociális partnerek párját ritkító kompromisszumát találjuk, amelynek kialakításában talán első alkalommal a legérintettebbek, a nyugdíjastársadalom ké pviselői is részt vettek. Ezt a megállapodást, tisztelt képviselőtársaim, az előző kormány felelőtlen kötelezettségvállalásának minősíteni - túl azon, hogy ez torz politikai közelítés , a megállapodás létrehozásában feladatot és felelősséget vállalók mélt óságának és az általuk képviselteknek a megsértése is. Rosszkedvűen és szomorúan ülünk a Ház falai között, mert a kormány és a kormánypártok a nyugdíjasokat valóban érintő kérdések bemutatása helyett választási kampányt idéző ígéreteiket, otromba vádaskodá saikat ismételgetik. Latorcai képviselő úr az előbb gyógyszerársokkal fenyegetett, pedig mindenki tudja, hogy az elmúlt két évben sikerült a gyógyszeráremelkedést az infláció szintje alá vinni. (Dr. Latorcai János: Na!) Számokat bűvölnek kormánypárti olda lon, pedig a nyugdíjasokat az igazgatja, azért kapnake 20 ezer forinttal kevesebbet jövőre évente, hogy például kormánypárti oldalon az átgondolatlan mértékű járulékcsökkentés fedezetét megtalálják. Ismerve a miniszterelnök úr differenciált nyugdíjemelési javaslatát, kijelenthetem, hogy a 27 ezer forintos átlagnyugdíjas is körülbelül így is évi 1820 ezer forintos veszteséggel számolhat. (12.10) Mielőtt folytatnám azonban, engedjék meg, hogy két, MSZPszimpátiával nem vádolható politikus közelmúltban megje lent nyilatkozatából idézzek, egy kicsit illusztrálva a kormányzati körökben uralkodó hangulatot. A Magyar Nemzet elmúlt hét végi számában Harrach Péter miniszter úr a következőket nyilatkozta: "Az ellenzék rosszul mondja, nem a nyugdíjakból vettünk el, ha nem nem akartunk a többiektől elvenni a nyugdíj javára. Ez ugyanaz, csak az irány más." Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném önt emlékeztetni egy régi bölcs mondásra, miszerint teljesen mindegy, hogy a kő esik a korsóra vagy a korsó esik a kőre, így is, úgy is jaj a korsónak. Tisztelt Képviselőtársaim! Tölgyessy Péter úr már óvatosságra inti írásában a kormányzati köröket. Idézem: "A miniszterelnök nyertesként próbálta meg feltüntetni a nyilvánvalóan jelentős érdeksérelmet elszenvedő nyugdíjasokat, ami nem segí tette az érthető ellenállást kiváltó lépés tudomásulvételét. A fejlemények megmutatták a kommunikációs fogások korlátait." Köszönöm Tölgyessy Péter képviselőtársamnak ezeket a mondatokat, mert a lényeget fogalmazta meg, nemcsak a nyugdíjak, hanem a kormány zati sajtóvarázslások kérdéseiben is. Tisztelt Országgyűlés! A kérdés megválaszolása, hogy mire készül a kormány a nyugdíjasok és a nyugdíjak ügyében, sokkal árnyaltabb megközelítéseket igényel, mint azt a kormányzat nevében nyilatkozó, a vitában bűvészked ő politikusok gondolják. A tény az, hogy első alkalommal szabályozza törvény az évenkénti nyugdíjemelés garanciális elemeit. Ez a garanciarendszer, úgy tűnik, több területen is súlyos sérelemhez vezet. A nyugdíjreform egyik tartópilléreként értékelem azt
