Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 30 (15. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének növelése", valamint "Hogyan alakul a bérek és a nyugdíjak helyzete 1999-ben?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
671 Ha tehát most a kormány megrövidíti a nyugdí jasokat, akkor nem egyszerűen csak elveszi tőlük azt a pénzt, amit ez a törvénycsomag előirányzott, hanem oktalanul beleszól egy koncepció belső logikájába. E nélkül a szabályrendszer nélkül ugyanis nem ugyanez lett volna ez a nyugdíjrendszer, ezt szeretné m a leghatározottabban leszögezni. Ezért számunkra ez teljes mértékben elfogadhatatlan, és azt kell mondom, gazdaságilag indokolatlan - erre még egy mondat erejéig majd visszatérek , szakmailag tarthatatlan, politikailag etikátlan, egyébként pedig azt gon dolom, hogy amorális. Hiszen a nyugdíjasok - ezt határozottan ki merem jelenti, kérdezzék meg őket - nem hallották a Fidesz választási kampányában, hogy kevesebb nyugdíjemelést fognak kapni, mint amit a törvény előirányoz. Ha bebizonyítják, hogy ezt a nyug díjasok is így tudják és így szavaztak a Fidesz jelöltjeire, akkor természetesen visszavonom ezt az állításomat. Ami a gazdasági indokoltságot illeti: én azt gondolom, és a tisztelt kormánynak érdemes lenne ezt tisztázni, hogy mikor megalapozottabbak az ál lításai: akkore, amikor arra hivatkoznak, hogy a magyar gazdaság tulajdonképpen jó állapotban van, jó a teljesítőképessége, még egy oroszországi válság sem tudja megrengetni, hiszen ez az ország már nem az az ország, ide nyugodtan jöhetnek a befektetők, i tt magas növekedéssel számolunk, csökken az infláció, nőnek a reáljövedelmek - ami csupa jó dolog, és egyet is értek, hogy valóban ilyen állapotban van a magyar gazdaság. De ha ilyen állapotban van a magyar gazdaság, akkor hogyan lehet szembeállítani ezzel a ténnyel azt, hogy azt a stabilizációs csomagot, amely nélkül nem lenne ilyen állapotban a gazdaság, állandóan súlyosan elítélő szavakkal minősítik? (Taps az ellenzék padsoraiban.) Hogyan lehet ugyanarról a dologról egyszerre két ilyen elképesztően ellen tétes állítást megtenni?! Tisztelt Képviselőtársak! Nagy tanítónk, Murphy tétele szerint... (Dr. Kövér László: Leninre gondoltál? - Derültség. - Közbeszólás az MDF soraiból: Marx?) Egy pici türelmet kérek, és utána kérem majd, hogy nevessenek... "Nagy taní tónk, Murphy tétele szerint a választási ígéretek minimuma a választás után azonnal maximummá változik. Jól példázza ezt a koalíció magatartása a nyugdíjak emelése ügyében. Annál inkább visszatetszőbb ez a magatartás, mert azt a nyugdíjemelést vitatják, am elyet ellenzéki korukban maguk is buzgón támogattak. Mindenesetre most halogató taktikát folytatnak, amikor a nyugdíjasok törvényes járandóságát meg kívánják nyirbálni." Nos, az csak érzéki csalódás, hogy ezek az én szavaim lennének; Selmeczi Gabriellától idéztem (Taps és derültség az ellenzék padsoraiban.) , aki ezt 1994. VII. hó 15én mondta el abban a vitában, ahol a Fidesz súlyosan kifogásolta, hogy az akkor hivatalba lépő kormány pénzügyminisztere, Békesi László nyilvános vitát folytatott a tekintetben, hogy nem lehet fölemelni a nyugdíjakat olyan mértékben, mint ahogy azt a törvényes emelés előirányozza. Szeretném emlékeztetni tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat arra, hogy én személy szerint akkor is vitattam ennek az eljárásnak a létjogosultságát, van erkölcsi alapom most is vitatni, és van erkölcsi alapja azoknak a szocialista képviselőknek, akik az akkori kormány felfogásához képest igenis azt mondták, tűrhetetlen, hogy egy hivatalba lépő kormány egyszerűen az előzetesen kiszámítható nyugdíjemelé sbe belelépve akarja a saját gazdaságpolitikai céljait és más területeken tett ígéreteit megvalósítani. (Nagy taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!) Közben azért szeretnék arra is utalni - csak nagyon finoman, mert láthatóan ez el szokta kerülni a kormánypárti képviselők figyelmét , hogy egy hajszálnyit más volt akkor a gazdasági helyzet. Egy picit. 1994ben éppen csak a fizetésképtelenség határára sodródott Magyarország, azzal a 4 milliárd dollár folyó fizetésimérleghiánnya l, azzal a hihetetlen adósságteherrel - de erről nem akarok előadást tartani, hiszen... (Dr. Balsai István: Csak beszélj nyugodtan!) Igen, beszélek nyugodtan, nem zavarnak a közbeszólásaik. Mindenesetre ezzel csak azt szeretném mondani, hogy végül is még a kkor, abban a helyzetben sem tette meg a szocialista képviselőcsoport, hogy ezt a szabályt megváltoztatta volna. Éppen ezért most sem támogatjuk, nem látjuk a gazdasági indokát. Látjuk persze, hogy a kormánynak vannak ígéretei, amelyeket úgy akar finanszír ozni, hogy az egyik csoporttól elvesz, a másik csoportnak odaad. Az a felfogás, miniszterelnök úr, amiről itt ön
