Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A "Kellő körültekintéssel járt-e el a kormány a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben, különös tekintettel olyan személyek kinevezésére, akikkel kapcsolatban tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggésekmerültek fel?" kérdést vizsgáló bizottság felál... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NIKOLITS ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
653 Itt nem az van írva, hogy azt kell vizsgálni, hogy fantomcéggé alakította át a cégeit a kinevezésre került személy - ami, mondjuk, megfelelne annak, ami a másik címben volt , hogy csalárd csődöt produkált, hogy adótartozással hagyta ott, tehát ilyen megállapításai itt nincsenek. Itt c sak annyi van, és ezt szerintem lehet állítani, hogy tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggések merültek föl. Ezt lehet állítani. Mert az a cég, amely a kinevezett személy tulajdonában állt, átkerült egy olyan személy tulajdonába, akit ő korrekt üzletembe rnek nevezett a Magyar Televízióban - akinek a nevét most szintén nem említem meg, mert távol van , és attól a cégtől, attól a tulajdonostól került át nem létező személyek karjaiba, bizonyos Joszip Tot kezébe; több közvetítés emlékezetem szerint nem volt. Tehát annyit, hogy tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggések merülnek föl, ennyit szerintem egy kérdőjellel a címben le szabad írni. És azért kell a kérdést vizsgálni, mert ha tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggésekkel körüllengett személyek kerüln ek olyan kulcspozíciókba, mint amilyen kulcspozíciókba kerültek, és aláássák - nem mi ássuk alá, meg nem a Népszabadság, hanem a tény! - a magyar demokratikus államberendezkedés hitelét, mert erről van szó, akkor parlamenti vizsgálatra szükség van. Ilyen r öviden elintéztem azt, hogy a vizsgálat tárgya szerintem indokolt. A másik kérdés az a kérdés, hogy vizsgálóbizottságot kelle létrehozni. Én azt gondolom, hogy természetesen semmilyen kérdésre nem kell vizsgálóbizottságot létrehozni, mert minden kérdésre van olyan bizottság, ami a hatáskörét kitágítva, értelmezve azt vizsgálhatja. Mégis az ellenzéki Fidesz nem elégedett meg azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság vizsgálta az ÁPV Rt. botrányügyét, hanem kezdeményezte vizsgálóbizottság létrehozását. És nem a zt javasolta, hogy a parlament gazdasági bizottsága vizsgálja az úgynevezett olajgateügyet - amiben nem volt olaj és nem volt gate , hanem kezdeményezte egy vizsgálóbizottság létrehozását. Miért tette ezt? Nyilván több okból tette. Egyrészt azért tette, hogy nagyobb nyilvánosságot és nagyobb érdeklődést váltson ki a dolog, és ebben igaza volt, én örülök neki, hogy megtette, hiszen tisztázódott, hogy nem volt olajgate, meg az is tisztázódott, hogy mi volt a másik ügyben is. Örülök, hogy tisztázódott, és ne m úgy jártunk vele, mint a székházüggyel, amely sokáig nem tisztázódott. De másrészt azért is tette, mert a vizsgálóbizottság paritásos, a másik pedig nem. Ez egy nagyon fontos körülmény, és a javaslataim, amiket itt megfogalmaztam, arra irányulnak, hogy p róbáljuk ezeket a vizsgálóbizottságokat is nemcsak formailag, hanem valóban paritásossá tenni. Ezt nagyon fontosnak tartom. Tehát ez indokolja a vizsgálóbizottságot. És ugye, azt mondta Rubovszky képviselőtársunk, hogy az előbb feladatelvonásról esett szó, meg mintha az ellenzéki képviselők tiltakoztak volna az ellen, hogy vizsgálóbizottság jöjjön létre, most meg maguk javasolnak vizsgálóbizottságot. Én megpróbáltam világossá tenni, hogy ha jól értem - mert nem biztos, hogy mindenki világosan fogalmazott , a tiltakozás nem arra irányult, hogy létre akarnak hozni ebben az ügyben, mármint az előző ügyben egy vizsgálóbizottságot, hanem arra irányult, hogy erre hivatkozva megakadályozzák a nemzetbiztonsági bizottságban a vizsgálatot - erre irányult a tiltakozás ! Semmi kifogása nincs közülünk szerintem senkinek, ha mindezeket a kérdéseket, amik itt fel vannak sorolva, akár az alkotmányügyi bizottság, akár a költségvetési bizottság, akár a gazdasági bizottság, bármelyik el fogja kezdeni vizsgálni, és ha az a kormá nytöbbség, amelyik ezekben a bizottságokban rendelkezésre áll, kezdeményezi ezeknek az ügyeknek a vizsgálatát, tapsolni fogunk és meg fogjuk szavazni; nem, tapsolni nem fogunk, mert annyira nem örvendetes a dolog, de hogy meg fogjuk szavazni, abban biztosa k vagyunk. Annak már kevésbé örülök, hogy a Fidesz azóta fölvetette hét különböző téma vizsgálatát, és újabban ezeknek a témáknak a vizsgálatát beteszi egyegy kormánytöbbségű bizottságba, és lehetőleg olyan bizottságba, amelyiknek az elnöke is kormánypárt i. (21.50) Az sem lehet véletlen, hogy a Postabankügy kivizsgálását nem a költségvetési bizottságban kezdeményezték, amelynek a hatáskörébe tartozna, hanem véletlenül a számvevőszéki bizottságban, amelynek a hatáskörébe nem tartozik, csak annak kormánypár ti az elnöke. De nyugodtan vizsgálják
