Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Személyi ügy: - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MIKES ÉVA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH KÁROLY (MSZP):
635 az ügy, minden főnöke azt mondta, hogy nincs ügy, náluk nincs. Akkor hol? Valahol túl az Óperenciásteng eren. A negyedik: az anyag sorsa. Ennek az anyagnak sorsáról három dolgot lehet feltételezni, s ha nagyon gonosz vagyok, négyet. (20.20) De nem szeretnék gonosz lenni, maradjunk a háromnál, és csak egy megjegyzés lesz a negyedik. Az első: nincs és nem is v olt anyag. Erről sokat nem lehet majd vitázni, de a bizottság arra jó, hogy ne kérje be. A második: az az anyag, ami van, azonos azzal az anyaggal, amit már minden bizottsági tag, valamint minden sajtóorgánum megkapott, és szerintem ma már közkincs ebben a z országban. De nem abban a vonatkozásban, hogy titkos eszközökkel, törvénytelenül, közpénzen folyt a lehallgatás, mert nem erről szól az ügy, hanem arról, hogy egy lelkes fiatalember - vagy öregember, nem tudom , aki ismeri a számítógépet, egy cégnyilván tartásból lekérte a Fideszhez, az MSZPhez meg az SZDSZhez közel álló vállalkozók birodalmát, gazdasági kapcsolatait. Lehet, csak arra volt kíváncsi, hogy kössöne üzleti kapcsolatot, lehet, hogy csak végignézte a cégbirodalmat. Számomra egy újdonság volt benne, kedves Dénes, mégpedig az, hogy a FideszMDF székház eladása után teljesen váratlanul 500 millió és 2 milliárd forint közötti alaptőkével jöttek létre cégek ebben az országban, amelyek véletlenül mind a Mahirbirodalomban szereplő nevekhez kapcsoló dnak; ehhez a cégbírósági adattárban mindenki hozzájuthat. A harmadik, s ez a leggonoszabb - de ezt még feltételezni sem merem, elnök úrtól is előre elnézést kérek, és jogos, ha megint , hogy most írják az anyagot. S ehhez nagyon jól jön a parlamenti szün et! Még egyszer mondom, ezt visszavonom, mert egy polgári társadalom iránt elkötelezett kormányról én ezt feltételezni se tudom. Ezért mondtam, valójában csak két alternatíva van, és nincs az, amit megismertünk, mert minden más esetben nemcsak azt a kérésü nket utasította el a miniszterelnök úr, hogy adja át a bizottságnak - s jogos lehet, hogy nem adja oda , hanem azt is, hogy egy közjogi méltóságnál helyezze letétbe. Ez a gondolat ma még nem hangzott el. Azt is elutasította, hogy akár a parlament elnökéné l, akár a köztársasági elnöknél, akár a legfőbb ügyésznél helyezze letétbe az anyagot, hogy tudjuk, később is erről az anyagról van szó. Erre sem volt hajlandó. Ehhez kapcsolódva szeretném elmondani, engem személy szerint is rendkívül aggaszt, hogy a minis zterelnök úr hosszas ígérgetés, többszöri üzenet után - hogy elfogadja a bizottságunk meghívását - végül is úgy döntött, nem jön el. De ez még hagyján, ezt még el lehet viselni. Azonban azt üzenni, hogy majd létrejön egy olyan bizottság, amelyhez elmegyek, mert az olyan összetételű lesz, meg azok lesznek benne, meg az a célja, amit én akarok, meg akkor megyek el, amikor akarok, és amelyet a parlamenti többségem hoz létre, az összes többihez meg nem megyek el - no, ez már sok! Bocsánat, megint egy fél perc k itérő. Gondoljanak bele, milyen iszonyatos jó dolga lett volna Clinton elnök úrnak, ha Magyarországra jön vagy jobban figyeli a magyar viszonyokat, elolvassa, mondjuk, a képviselő asszony előterjesztését, mert ezek után azt mondhatta volna, hogy nem megyek én el mindenféle bizottságba a kongresszusban, majd én létrehozatok egyet a barátaimmal, ahhoz elmegyek, a többinek pedig azt mondom, hogy felejtsetek el. Nem mondtam, hogy nem teszek eleget állampolgári, alkotmányos kötelezettségemnek, de csak oda megyek el, ahova akarok, meg amit majd én hozok létre. Őszintén sajnálhatja, hogy nem jár rendszeresen Magyarországon, vagy nem konzultál magyar vezetőkkel. Erről szól az ügy! Azt is megválasztom, hogy hova megyek és hova nem. A hatodik, ami komoly dolog. Szeret ném felhívni a képviselő asszony és a jogászok figyelmét, az nem járható út, hogy egy kétharmados törvényben a nemzetbiztonsági bizottság számára megállapított kizárólagos jogosítványokat, bizottsági jogköröket egy országgyűlési határozatban,