Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Személyi ügy: - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
627 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megadom a szót kétperces hozzászólásra Göndör István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök assz ony. Kosztolányi úr utolsó hozzászólásra muszáj, hogy most reagáljak. (Dr. Kosztolányi Déneshez): Kedves Képviselő Úr! Ön mondta el, és Horváth Balázs - sajnálom, mert megint nincs itt, és őt citálom, de pozitív értelemben - hangsúlyozta nagyon szembetűnőe n, hogy a miniszterelnök szavának súlya van. Kérem, önök feltehetően ugyanazt az újságot olvassák, mint én. Mi van, ha a miniszterelnök úr azt mondja, hogy ennek a bizottságnak nem, annak igen? Ön arról beszélt, hogy folytatja a munkáját, egyenértékű munka . Tényleg paródia, és viccszámba megy! Elnézést kérek. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Megadom a szót Bauer Tamás úrnak - aki rendes hozzászólásra írásban előre jelentkezett , a Szabad Demokraták Szöv etsége részéről. Képviselő úr, önt illeti a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Nem fogok tudni olyan szépen beszélni, mint Kóródi Mária, és olyan szórakoztatóan sem, mint Vancsik Zoltán, és nem is vagyok olyan szakértője a nemzetbiztonság kérdéseinek, mint számos itt jelen lévő képviselőtársunk. De nagyon fontosnak tartom az előttünk fekvő indítványt. Egyetértek Rubovszky Györggyel abban, hogy ha egyszer valaki benyújt egy vizsgálóbizottság létrehozására vonatk ozó indítványt, és megszerzi hozzá a szükséges aláírásokat - ami a jelenlegi Házszabályunk értelmében, egyébként nagyon helyesen a képviselők 20 százalékának aláírása , akkor a bizottságot meg kell alakítani. Számomra ez a kérdés nem is vitás. Ugyanakkor a Házszabályunk azt is kimondja, hogy az Országgyűlés vitát folytat a bizottság megalakításáról. Tehát nem arról van szó, hogy valaki benyújtja, és máris megalakul, hanem erről vitát lehet folytatni. A Házszabály ezt nyilván nem véletlenül mondja ki. Tehát én is e vita keretében szeretnék foglalkozni bizonyos kérdésekkel az előterjesztés kapcsán; az előterjesztés címével, az 1., 2., 3., 7. pontjával kapcsolatban szeretnék elmondani néhány gondolatot, ami befolyásolhatja azt, hogy milyen is lesz ez a bizotts ág. Hogy lesz, az nem kérdés; az a kérdés, hogy miféle bizottság lesz. Szerintem erről érdemes vitatkoznunk. Három kérdéskörrel szeretnék foglalkozni. Az első kérdéskör maga a vizsgálóbizottsági intézmény. Azt hiszem, ez egy fontos kérdés. A Házszabály sze rint csak ha a kormány az előterjesztő, az előterjesztőnek akkor kell jelen lennie végig a tárgyalás során. Nyilván neki is ki szabad mennie egy percre, nyilván mások is képviselik, ez nem gond. Csak azt szeretném elmondani, hogy először magáról a vizsgáló bizottsági intézményről szeretnék beszélni, másodszor a tárgy megjelöléséről - mert ez egy nagyon fontos kérdés , harmadszor pedig a vizsgálóbizottság összetételéről, mert ez is egy perdöntő kérdés. A vizsgálóbizottsági intézményről azért is kell beszélne m, mert ezzel fogom megalapozni azt, amit a vizsgálóbizottság összetételéről kell mondanom. A vizsgálóbizottság intézménye, mint tudjuk, régi múltra tekint vissza a demokratikus Magyar Országgyűlésben. A dolognak van egy története az első ciklusban, amely egy negatív történet, mint képviselőtársaim emlékeznek rá: 1992ben két kezdeményezés is volt vizsgálóbizottság létrehozására, és mind a kettőt megakadályozták többségi alapon. Talán még emlékeznek rá, hogy az egyik ilyen kísérlet a '92. október 23ai Koss uth téri eseményekkel kapcsolatban volt. Az akkori Házszabály szerint a Ház többsége kellett ahhoz, hogy létrehozzanak egy vizsgálóbizottságot. Az akkori többség, az akkori MDF, kisgazda, kereszténydemokrata többség megakadályozta a vizsgálóbizottság létr ehozását.
