Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Személyi ügy: - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
603 magára. Ez az ügy, ha az, ha nem, az ő ügyük, és főleg nemzetbiztonsági ügy. És elkezdődtek a meghallgatások. Jöjjön azonnal Orbán Viktor miniszterelnök úr, ha nem tud azonnal jönni, akkor jön majd dr. Kövér László tárca nélküli miniszter, őt megha llgatták; meghallgatták Demeter Ervint, meghallgatták Kiss Ernőt, az országos főkapitányhelyettest - mondaná meg már valamelyikük, mondaná már ki, hogy igenis, itt egy nemzetbiztonsági ügyről van szó! Úgy látszik, nem mondták. (Vancsik Zoltán: Mondták!) M int a sajtó megírta, Kövér polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter úr azt mondta, vizsgálatot indít, mert az ügy súlya és jelentősége ezt megköveteli, és a vizsgálat befejezése után tájékoztatni fogja a bizottságot. A bizottság a tájékoztatás után tudná eldönteni azt, hogy érintetteke a nemzetbiztonsági szolgálatok ebben az ügyben, vagy nem érintettek. (Közbeszólások.) Az ellenzéki bizottsági képviselőknek ez természetesen kevés volt, vártak egy hetet, és újrakezdték a meghallgatást; jött Demeter E rvin államtitkár, majd Kiss Ernő urat is meghallgatták. (Vancsik Zoltán: Elnök Úr! Lenne szíves rendre utasítani, nem a tárgyról beszél a képviselő úr!) Feltettem már magamnak a kérdést, hogy miért ez az erőszakoskodás az ellenzék oldaláról. Én két okát lá tom annak, hogy miért erősködik az ellenzék a bizottságban ennyire. (Vancsik Zoltán: Nem a tárgyról beszél! - Dr. Kóródi Mária: Elnök Úr! Nem a bizottsági ülést tárgyaljuk!) Mind a két okot megosztom önnel, még ágáló képviselőtársammal is. Az a helyzet, ho gy Keleti úr és Nikolits úr, mint akik az előző kormány felelős miniszterei voltak ebben a kérdésben, mihamarább tudni szerették volna, kik azok a személyek - vagy ki az a személy, lehet esetleg jogi személyről is szó , akiktől a titkos és törvénytelen ad atgyűjtés tényét bizonyító dokumentumokat a kormányfő kaphatta. Törhették a fejüket, hogy körön belüliről van szó, azon kívüliről, kikhez köthető, milyen kapcsolatrendszerben létezhet ez a személy, veszélyese vagy ártalmatlan, hogyan tehetett ilyet, és a többi, tehetném fel az összes kérdést. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy az indítvány 2. pontja - nagyon helyesen és egyedül elfogadható módon - elsősorban azt teszi a vizsgálóbizottság feladatává, hogy ez a bizottság az adatgyűjtést végrehajtó, arra me gbízást adó személyek és szervezetek kilétét megállapítsa. A Fideszfrakció ezzel ért egyet, ezzel a céllal ért egyet, egyedül ez szolgálja a közélet megtisztítását, és a valóság bemutatására is alkalmas. Az ellenzék másik célja természetesen az eltitkolás volt. Ha és amennyiben az ügy nemzetbiztonsági ügy, úgy minden ajtót mindig zárva tartunk, mindig zárt ülést tartunk (Közbeszólás balról: Ti szavaztátok le!) , a média véletlenségből sem teszi be a lábát, és a nyilvánosságot teljes mértékben ki lehet zárni . (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ padsoraiból: Mi nyilvános ülést kértünk! Ti szavaztátok le!) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Csöndet kérek, képviselőtársak! DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Az eredmé ny az lesz, hogy aki tudja, az majd nem mondhatja, sőt, én tudom - az előző kormány miniszterének a gyakorlatára emlékszem , hogy aztán jó hosszú időre lehetőleg még titkosítsuk is az eredményt, harminc évre, hatvan évre, de azt hiszem, a kilencven év szo kott időszerű lenni. (Nikolits István: Arról kellene beszélni, amihez értünk!) A "nyírfák" már állva meg fognak halni akkor is, amikor ez az ügy még súlyosan titkos lehet, gondolná az ellenzék. (Közbeszólások balról.) A sok ok között azért is támogatja Fid eszfrakció az indítványt, hogy ne így legyen, ne ez történjen. Nyilvánosságot kívánunk biztosítani az ügynek, hogy tanulságul szolgáljon. (Vancsik Zoltán: Hazudsz! Egyszerűen nem mondasz igazat!) "A nyilvánosság előnye, hogy a visszaélések ellen biztosíté kot nyújt, és többek között alkalmat ad arra, hogy a nem érdekelt közönség is bizonyítékot szolgáltasson" - most idézetet mondtam, a Magyar Jogi Lexikonból idéztem, ami kiadatott hat kötetben, számos szakférfiú közreműködésével, Budapesten, 1904ben.
