Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Horn Gábor (SZDSZ) - az oktatási miniszterhez - "Kit szeret a fénymásoló, avagy nemzetbiztonsági vizsgálat alatt a segédszemélyzet?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter:
573 2. Találkozhate ilyen titkos iratokkal, államtitokkal a minisztérium fénymásolójával foglalkozó munkatárs, illetve milyen külső leplezett támadásnak lehet kitéve például a minisztérium sajtóosztá lyának referense? 3. Milyen megfontolások alapján döntöttek a Ctípusú vizsgálat mellett? Várhatóe, hogy a vizsgálatot kiterjesztik a minisztérium egyéb alkalmazottjaira is? 4. Miért fontos a minisztérium számára, hogy a segédszemélyzet milyen szexuális s zokásokkal indul munkába, vannake külföldi kapcsolatai, esetleg édesanyjának, rokonainak milyen kapcsolatai vannak az országban vagy külföldön? Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpelláció ra Pokorni Zoltán oktatási miniszter úr válaszol. POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Válaszomat az ön interpellációjára három pontban foglalom össze. 1. Az első a jogszabályi háttér. A nemzetbiztonsági szolgálatokról s zóló törvény rendelkezik arról, hogy mely munkakörök azok, amelyek betöltése esetén kötelező a nemzetbiztonsági ellenőrzés. Ez a törvény felhatalmazást ad a miniszternek arra, hogy további "fontos és bizalmas munkaköröket állapíthat meg", és az ezt betöltő kre vonatkozóan rendelkezik - ez törvényi kötelezettsége a miniszternek - a nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégeztetéséről. Szintén a miniszter kötelessége arról rendelkezni, hogy a biztonsági ellenőrzést megelőzően az adott munkakörhöz kapcsolódóan milyen t ípusú kérdőívet kell kitölteni. Az átvilágítás által érintett személyek a kérdőív kitöltésével és aláírásával adják hozzájárulásukat a vizsgálathoz. Szükséges megjegyezni az ön kérdésével kapcsolatban azt is, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem a kérdőí v átadásával, illetve kitöltésével veszi kezdetét, hanem akkor, amikor a miniszter írásban történő kezdeményezését követően a Nemzetbiztonsági Hivatal ezeket a lezárt borítékokat átveszi. Az átvilágításra tehát senki sem kötelezhető, ám az is igaz, hogy en nek hiányában bizalmas munkakörben nem alkalmazható. 2. Milyen célt szolgál az átvilágítás? Olyan személyek töltsenek be fontos és bizalmas munkakört, akik esetében a kockázati tényezők minimálisnak mondhatók. Az ilyen munkakö rben foglalkoztatott személyek nemzetbiztonsági szempontból történő védelme, az esetleges kockázati tényezők feltárása annak érdekében szükséges, hogy az alkalmazott ne kerülhessen olyan helyzetbe, illetve minimális legyen annak a kockázata, hogy megzsarol hatják, illetve megfenyegethetik. 3. Válaszaim az ön kérdéseire: Igazake a sajtóban megjelent hírek? Igazak. Miniszterként rendelkezem arról, hogy a törvényben foglaltakon kívül mely munkaköröket minősítek fontos, bizalmas munkakörnek; e rendelet szerint a kabinetiroda munkatársai is e körbe tartoznak. A második megjegyzésem a kérdéséhez: e rendelet megalkotása egyébként nem szabadon választott feladata a miniszternek, hanem törvényben előírt kötelezettsége. Az Oktatási Minisztérium jogelődje, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ezt a rendeletet sajnálatos módon nem alkotta meg, ily módon nem tett eleget a nemzetbiztonsági törvény előírásának. A második kérdése, hogy találkozhate ilyen iratokkal, államtitkokkal a minisztérium fénymásolója, illetve mil yen külső támadásnak lehet kitéve például a minisztérium sajtósa. Maga a fénymásológép nyilván nem, a fénymásolást végző személy természetesen igen. (Derültség. - Taps.) Noha a titkosított folyóiratok fénymásolása rendeletben szabályozott folyamat, a sajtó osztály munkatársai esetében azonban az a válaszom, hogy igen, találkozhatnak ilyen iratokkal, hiszen - ezt az elődöm által is elkészített és jóváhagyott SZMSZ szabályozza - dolga a sajtóosztálynak a kormány
