Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Hajdu László (MSZP) - a belügyminiszterhez - "Miért nem kap 168 települési önkormányzat céltámogatást az 1998. évtől?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter:
569 Úgy gondolom, hogy sem a tisztelt Háznak, sem a miniszter úrnak nem kell részleteznem azt, hogy itt egy nagyon rossz örökséggel számolhatnak az önkormányzatok, és ez kritika az előző évtizedekre is. Hiszen ma a szennyv íztisztítás a keletkezett szennyvizeknek mindössze 30 százalékát érinti ebben az országban, abban az országban, amellyel az Európai Unióhoz szeretnénk csatlakozni; az Uniónál az előírás, a tisztított szennyvíz követelménye átlagosan 66 százalékos, és nálun k a lakásoknak mindössze 50 százaléka van szennyvízcsatornába bekötve. Úgy gondolom, a céltámogatás keretében fontos lett volna az önkormányzatok támogatása azért is, mert az önkormányzatok jelentős lakossági önerőt tudnak ide bevonni, és ezzel a település ek értéke, infrastruktúrája és alapellátása fejlődött volna, ahogy az egyébként a kormány programjában megfogalmazásra került, és a tisztelt Ház elfogadta. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Igen, bocsánat... Kérdezni szeretném a miniszter urat, hogy milyen szempontok szerint bírálták el, és miért nem kaphattak a budapesti önkormányzatok ebből a céltámogatásból. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra dr. Pintér Sándor belügymin iszter úr válaszol. DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr első kérdése, amely a céltámogatásra jogosultság megítélésénél érvényesülő kiválasztási szempontokra vonatkozik, megkívánja, hogy néhány szóval felidézze m a céltámogatási rendszer működésének lényegét. Ezt három törvény szabályozza. Az egyik a helyi önkormányzatokról szóló '90. évi LXV. törvény, ennek is a 85. §a, a törvényi feltételek a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvény, ez a '92. évi LXXXIX. törvény, és hogy minden évben egészen pontosan mennyi pénz van erre a két feladatra, ezt a '97. évi CXLVI. törvény határozta meg, amely a '98. évi költségvetésről szól. Amit elmondtam, gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs senkinek - sem a Belügyminisztériumban, sem máshol - lehetősége arra, hogy ezeket a törvény által meghatározott szempontokat bárhol, bármikor megváltoztassa. Az határozza meg előre felsorolt - és ugyancsak törvényben felsorolt - lista alapján, hogy mennyi önkormányzat ka p ebből a pénzből, hogy mennyi pénz jut rá. Tehát hogy 1998ban hány önkormányzat kapott céltámogatást, azt a költségvetési törvényben szavazták meg, és a képviselő úr is megerősítette ezt a törvényt a képviselői szavazatával. Ebben az évben az elmondottak kal szemben közel tízmilliárd forintból 358 önkormányzati beruházás részesült céltámogatásban. Ezt még az előző kormány hirdette meg, és június 9én ki is hirdette. Az új kormányra már csak az a feladat maradhatott, hogy akik visszamondták a céltámogatás i génylését, és a visszamondott pénz megmaradt, a korábbi kormány által meghatározott listán meghúzták azt a szintet, ameddig az önkormányzatok még kaphattak ebből a céltámogatásból. Ez az a lista, amelyet ön idézett, és ez nem a teljes lista, hanem a maradv ánypénz elosztását jelenti. Itt meg kell védjem a Belügyminisztérium köztisztviselői apparátusát, hisz teljes egészében számítógépes rendszeren történik ez a feldolgozás, és ez a számítógépes rendszer viszont a törvényeket foglalja szoftverjében. (15.10) A kérdések egyenként a továbbiakban: mi az oka, hogy a 168 önkormányzat "érvényét vesztett" minősítést kapott? Ez a '92. évi LXXXIX. törvény 9. §ának (2) bekezdése alapján van. A törvény mondja ki ugyanis, hogy amikor nem teljesül, akkor "érvényét vesztett " minősítésben kell részesítenie. Budapest külső kerületeiben falusi infrastrukturális viszonyok uralkodnak - mondotta ön , és felsorolta kérdésében korábban, hogy Budapest külső kerületei közül egyetlen önkormányzat sem
