Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 28 (13. szám) - A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
486 hivataloknál elvégeztéke. Én kaptam erről egy írásos tájékoztatást is a Honvédelmi Minisztériumból, és tudom, hogy ezek a számok 200 millió forint nagyságrendűek. Éppen ezért határozottan mondom, hogy nem 2 milliárd forintról van szó, hanem 200 millió forintról. De ha ennek kétszeresét vesszük, akkor sem szabad ennél a kérdésnél anyagi, pénzügyi okokra hivatkozva nemet mondani. Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik ok - és talán ez fogja ön öket meggyőzni - egy alkotmányos jog. Az Alkotmánybíróság nagyon sok beadványt megvizsgált, és alkotmányossági szempontból a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt megkifogásolta. A kifogás oka az volt, hogy a törvény indokolatlanul és az alkotmánny al szemben megkülönböztetést tett a sérelmet szenvedett társadalmi csoportok között. Pontosan az Alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy a hadigyámoltakat és a hadigondozott családtagokat mint sérelmet szenvedett társadalmi csoportot ez a törvény kihagyta a z egyösszegű térítésből. A hadigyámoltakat, a hadigondozott családtagokat ugyanúgy megillette a második világháború után a hadigondozotti ellátás, és ezen ellátást is sok esetben politikai okból megvonták. Tehát őket is ugyanolyan sérelem érte, és őket is a törvény szerint ugyanolyan egyösszegű térítésben kell részesíteni. Az Alkotmánybíróság nagyon egyértelműen, nagyon világosan kifejtette, hogy a magyar parlament, a Magyar Köztársaság parlamentje dönthetett volna úgy, hogy nem ad térítést, nem ad egyössze gű térítést, de ha már úgy döntött, hogy ad, akkor nem lehet különbséget tenni a sérelmet szenvedett társadalmi csoportok között. Tisztelt Képviselő Urak, Hölgyek! Most, ha így fogadjuk el ezt a javaslatot, akkor megint megkülönböztetést teszünk, most egy másik társadalmi csoport esetében fogunk megkülönböztetést tenni. Ha a beterjesztett javaslatot fogadjuk el, akkor azon hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek egyösszegű térítést állapít meg a törvény, akiknek a beadott kérelmét elutasították, illetve azoknak, akik a kérelmüket be se adták, félve a politikai retorziótól, de most utólag előhozták a kérelmüket, és azóta bizonyították, hogy az ő jogos kérelmük fennáll, és ezért a törvény már rendezte is a dolgukat. Tehát ez az egyik csoport, akik megkapták az egyös szegű térítést. A másik csoport pedig a hadiárvák, hadigyámoltak és hadigondozott családtagok azon csoportja, akik ugyanígy beadták a kérelmüket, de elutasították politikai okból, vagy ugyanúgy nem merték beadni politikai okból a kérelmüket. Tehát ezen ell átottakat, sérelmet szenvedetteket megint két csoportra osztjuk, és az Alkotmánybíróság határozata nagyon egyértelműen, nagyon világosan elmondta azt, hogy nem teheti meg a törvényalkotó - nem lehet ilyen törvényt hozni , hogy azonos sérelmet szenvedett t ársadalmi csoportok között megkülönböztetést tesz. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a több képviselőtársammal együtt elkészített kapcsolódó módosító indítványt mindenféleképpen el kell a parlamentnek fogadnia, vagy ha azt nem, akkor egy bizottsági módosító i ndítványt kell megszerkeszteni, amelyet a magyar parlamentnek el kell fogadnia, és rendezni szükséges a volt hadiárvák, hadigyámoltak és hadigondozott családtagok körében az egyösszegű térítések kérdéskörét. Úgy gondolom, ez valamennyiünk felelőssége. Ehhe z kérem a miniszter úr támogatását, kérem a Honvédelmi Minisztérium dolgozóinak támogatását, és természetesen végső soron képviselőtársaim, az önök támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Hozzászólásr a jelentkezett Lentner Csaba úr, a MIÉP képviselője. Képviselő úr, öné a szó. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : (A képviselő mikrofonja nem működik.) Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
