Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak

1998. szeptember 28 (13. szám) - A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:

477 (Szünet: 16.44 - 17.01 Elnök: dr. Szili Ka

talin Jegyzők: Vidoven Árpád és Kapronczi Mihály) A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény

módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szili Katalin)

: Tisztelt Országgyűlés! Soron követ

kezik a frekvenciagazdálkodásról szóló, 1993. évi LXII.

törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája

. Az előterjesztést T/162. számon, a

bizottságok ajánlásait pedig T/162/2. és 3. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Katona Kálmán közlek

edési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi

pont előadójának. Miniszter úr, öné a szó. KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A korlátozot

tan rendelkezésre álló

frekvenciatartomány minden ország, így hazánk számára is nemzeti kincs. Éppen ezért

felhasználásának szabályait külön törvény szabályozza. Az eltelt öt év tapasztalatai azt mutatják,

hogy a törvény alapvető rendelkezései helytállónak bizonyultak, alkalmasak arra, hogy a rádiófrekvenciákkal való gazdálkodásunk elérje az Európai Unió tagállamainak színvonalát, és a

rádiótávközlési infrastruktúra gyors ütemben fejlődjön. A frekvenciatörvény hatálybalépését követően született meg a Magyar Köztársaság és az Európai

Közösség tagállamai között az úgynevezett társulási törvény, amely megteremtette a

jogharmonizáció alapját és kötelezettségét. Megjelent az elektromágneses összeférhetőség

megfelelőségtanúsítási eljárását és feltételeit szabályoz

ó EGK tanácsi, valamint a rádiótávközlő

berendezések forgalomba hozatalát meghatározó EK tanácsi és parlamenti irányelv is. Ezeket a változásokat az európai uniós csatlakozásunk előkészítése során követnünk kell, s a

hatályos törvény egyes rendelkezéseit ö

sszhangba kell hozni a közösségi előírásokkal. Ennek

megfelelően hazai szabályozásunkban is kívánunk rendelkezni az idegen honosságú, alapvetően az

Európai Unió tagállamainak tanúsító szervezetei által kiadott, megfelelőséget igazoló okmányok

kölcsönös eli

smerésének feltételeiről és rendjéről. A kölcsönös elismerés azért kedvező, mert az

Európai Unióval és a közösség tagállamaival megkötés előtt álló egyezmény alapján a

Magyarországon tanúsított rádiótávközlő végberendezést már nem kell egy másik tagállamba

n ismét

tanúsítani. Ez olcsóbbá teszi a terméket, meggyorsítja forgalomba hozatalát, elősegíti az áruk szabad

áramlása elvének gyakorlati érvényesülését. Ugyanezt a célt szolgálja az a javaslat is, amely szerint a gazdasági miniszter a közlekedési

miniszte

rrel egyetértésben szabályozná a frekvenciagazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó

berendezéscsoportok elektromágneses összeférhetőségének megfelelőségtanúsítási eljárását. Ez a

gyakorlatban azt jelenti, megteremtjük a feltételeit annak, hogy a ma

gyar elektromos termékek széles

köre akadálytalanul juthasson be az európai uniós tagállamok piacára. Mindezeknek megfelelően módosul a már említett berendezéscsoportok tekintetében a

forgalombahozatali hatósági vizsgálat és engedélyezés. A törvényjavaslat elfogadását, illetve a

jogszabályok hatálybalépését követően a magyar hatóságnak nem kell a forgalomba hozatal előtti

vizsgálatokat ismételten lefolytatnia. Ennek az a lényege, hogy a külföldről behozott berendezéseket

nem vizsgáljuk újra, hanem elfogadju

k azokat az auditált bizonylatokat, amelyeket a külföldi

intézetek adnak, illetve cserébe ha mi viszünk ki külföldre ilyen berendezéseket, a mi bizonylatainkat