Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 28 (13. szám) - A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
477 (Szünet: 16.44 - 17.01 Elnök: dr. Szili Ka talin Jegyzők: Vidoven Árpád és Kapronczi Mihály) A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Soron követ kezik a frekvenciagazdálkodásról szóló, 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Az előterjesztést T/162. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/162/2. és 3. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Katona Kálmán közlek edési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Miniszter úr, öné a szó. KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A korlátozot tan rendelkezésre álló frekvenciatartomány minden ország, így hazánk számára is nemzeti kincs. Éppen ezért felhasználásának szabályait külön törvény szabályozza. Az eltelt öt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a törvény alapvető rendelkezései helytállónak bizonyultak, alkalmasak arra, hogy a rádiófrekvenciákkal való gazdálkodásunk elérje az Európai Unió tagállamainak színvonalát, és a rádiótávközlési infrastruktúra gyors ütemben fejlődjön. A frekvenciatörvény hatálybalépését követően született meg a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség tagállamai között az úgynevezett társulási törvény, amely megteremtette a jogharmonizáció alapját és kötelezettségét. Megjelent az elektromágneses összeférhetőség megfelelőségtanúsítási eljárását és feltételeit szabályoz ó EGK tanácsi, valamint a rádiótávközlő berendezések forgalomba hozatalát meghatározó EK tanácsi és parlamenti irányelv is. Ezeket a változásokat az európai uniós csatlakozásunk előkészítése során követnünk kell, s a hatályos törvény egyes rendelkezéseit ö sszhangba kell hozni a közösségi előírásokkal. Ennek megfelelően hazai szabályozásunkban is kívánunk rendelkezni az idegen honosságú, alapvetően az Európai Unió tagállamainak tanúsító szervezetei által kiadott, megfelelőséget igazoló okmányok kölcsönös eli smerésének feltételeiről és rendjéről. A kölcsönös elismerés azért kedvező, mert az Európai Unióval és a közösség tagállamaival megkötés előtt álló egyezmény alapján a Magyarországon tanúsított rádiótávközlő végberendezést már nem kell egy másik tagállamba n ismét tanúsítani. Ez olcsóbbá teszi a terméket, meggyorsítja forgalomba hozatalát, elősegíti az áruk szabad áramlása elvének gyakorlati érvényesülését. Ugyanezt a célt szolgálja az a javaslat is, amely szerint a gazdasági miniszter a közlekedési miniszte rrel egyetértésben szabályozná a frekvenciagazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó berendezéscsoportok elektromágneses összeférhetőségének megfelelőségtanúsítási eljárását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, megteremtjük a feltételeit annak, hogy a ma gyar elektromos termékek széles köre akadálytalanul juthasson be az európai uniós tagállamok piacára. Mindezeknek megfelelően módosul a már említett berendezéscsoportok tekintetében a forgalombahozatali hatósági vizsgálat és engedélyezés. A törvényjavaslat elfogadását, illetve a jogszabályok hatálybalépését követően a magyar hatóságnak nem kell a forgalomba hozatal előtti vizsgálatokat ismételten lefolytatnia. Ennek az a lényege, hogy a külföldről behozott berendezéseket nem vizsgáljuk újra, hanem elfogadju k azokat az auditált bizonylatokat, amelyeket a külföldi intézetek adnak, illetve cserébe ha mi viszünk ki külföldre ilyen berendezéseket, a mi bizonylatainkat