Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 15 (43. szám) - Dr. Kökény Mihály (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - "Vannak-e alkotmányossági aggályai a nyugdíjemeléssel kapcsolatban, miniszter asszony?" címmel - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
3968 (14.20) DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Az elmúlt hónapokban az ellenzéki padsorokból igen határozottan bíráltuk azt az először a társadalombiztosítási nyugellát ásról szóló törvényben szereplő, majd a költségvetési törvénytervezetbe átcsempészett kormányzati indítványt, hogy jövőre a nyugdíjakat nem a még hatályos törvény szerint, tehát az idei nettó keresetnövekedés mértéke szerint, hanem csak a becsült infláció arányában, 11 százalékkal, de legalább 3500 forinttal kell emelni úgy, hogy a növelés nem haladhatja meg a 25,5 százalékot. Tisztelt Miniszter Asszony! Tekintsünk most el a javaslat nyugdíjbiztosítási, szociálpolitikai ellentmondásaitól, attól, hogy a 3 m illió nyugdíjas túlnyomó többsége, a 400 ezer írásban tiltakozó állampolgár a hatályos bérkövető szabály megtartását kívánja a kormánytól. Kérdésem egyszerű: Ön, miniszter asszony - mint az alkotmányosság védelméért elsősorban felelős kormánytag , aggálym entesnek gondoljae a nyugdíjemelési rend megváltoztatását, felelősséggel kijelentie, hogy a törvényjavaslat teljes összhangban van a Magyar Köztársaság Alkotmányának előírásaival? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kö szönöm szépen, képviselő úr. Dr. Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszonyt illeti a szó. Miniszter asszony, öné a szó. DR. DÁVID IBOLYA igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Mindenekelőtt elnézést kérek a késésé rt, nem számítottam arra, hogy kimarad azonnali kérdés, ezért nem voltam itt. Képviselő úr kérdésére válaszolva, a nyugdíjemelésre vonatkozó elképzelések alkotmányosságát előzetesen több szempontból is vizsgáltuk. Elsősorban úgy, hogy nem ütközneke a hátr ányos megkülönböztetés tilalmába a rendelkezés egyes részei; másodsorban: nem sértike a szociális jogbiztonsághoz való jogot; harmadsorban pedig: eleget teszneke a jogállamiság követelményének? Az Alkotmánybíróság 26/1993as határozatában kifejtette, hog y a nyugdíjak differenciált emelése nem sérti az alkotmány rendelkezéseit. Önmagában tehát nem alkotmányellenes az, hogy az állam az alacsonyabb összegű nyugdíjakat nagyobb mértékben emeli, mint a magasabb összegűeket. A diszkrimináció tilalmát illetően pe dig nem áll fenn úgynevezett alkotmányos összefüggés az aktív keresők évi jövedelemnövekedése és a nyugdíjak emelkedése között. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a nyugdíjak nominális értékét az állam nem csökkentheti. Ha pedig a nyugdíjak re álértéke csökken, akkor az állam az alkotmány alapján úgy köteles a társadalombiztosítást ehhez a változáshoz igazítani, hogy az a nyugdíjasok ellátásához való jogot megfelelően teljesítse. Egy biztos, képviselő úr: nem csökken reálértéken egyetlenegy nyug díj sem. Az állam alkotmányos kötelezettségének önmagában eleget tesz, ha a társadalombiztosítási és szociális intézményi rendszert létrehozza, és azt úgy működteti, hogy az intézményi rendszer a megélhetéshez való jogosultságot biztosítani tudja. Az Alkot mánybíróság egy másik határozatában kifejtette, hogy a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet alkotmányosan megfelelő indok nélkül megváltoztatni. Az Alkotmánybíróság azt a következtetést is levonta, hogy a rövid és meghatározott idej ű szolgáltatások - a várható bizalmi idő miatt - fokozott védelmet élveznek. Azonban a nyugdíjszolgáltatások nem tekinthetők rövid idejű szolgáltatásoknak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm a v álaszát, miniszter asszony. Képviselő urat illeti a szó. A viszontválaszra Kökény Mihály képviselő úré a szó. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) :
