Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 15 (43. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
3936 A Kisgazdapárt tegnap ezt vette alapul, és ennek alapján mi úgy döntöttünk a Fidesszel és az MDF képviselőivel - s így az alkotmányügyi bizottság többsége , hogy felesnek minősítettük ezt (Derültség az ellenzék padsoraiban.) , mert nem az alkotási koncepcióba tartozónak véltük ezt. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP p adsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Kíváne valaki más képviselőcsoportból felszólalni? Dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr, SZDSZ. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Való ban, tegnap az alkotmányügyi bizottságban erről a témáról hosszan vitatkoztunk. Azt hiszem, most a plenáris ülés nem alkalmas arra, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatát értelmezzük, de ha már ebbe belefogtunk, akkor az azért egyértelműen szinté n benne foglaltatik abban az alkotmánybírósági döntésben, hogy amely törvénnyel kapcsolatban egyszer kétharmadosan döntött az Országgyűlés, azt utána feles törvénnyel módosítani nem lehet, és kétharmados törvényt kell alkotni. Ez teljesen egyértelműen szer epel ugyanebben a 4/1993as döntésben, amelyre ön is hivatkozott. Másrészt ügyrendi javaslatában Kuncze Gábor frakcióvezető úr azt indítványozta, hogy a kormány tisztelt képviselője, a belügyminiszter úr nyilatkozzon arról, hogy miért változtatta meg a vél eményét a miniszterelnöki levélben foglaltakhoz képest a kormány, hiszen ebben a levélben világosan és egyértelműen, vastagon szedve szerepel az, hogy kétharmados döntéssel kívánja megváltoztatni az idegenrendészettel és más jogszabályokkal kapcsolatos ren delkezéseket az Országgyűlés. Azután szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tegnapi alkotmányügyi bizottsági előterjesztéshez a Ház apparátusának véleménye, szakmai állásfoglalása szerint is ezek a kérdések mindmind kétharmados körbe tartoznak, ezért meggyőződésünk szerint csak így lehet róla dönteni. Amennyiben a Ház ezt nem tudja elfogadni, úgy kérem az SZDSZ képviselőcsoportja nevében, hogy a délben összeülő házbizottság ezzel a kérdéssel is foglalkozzon. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban .) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 64. §ának egy hosszabb szakaszát kénytelen vagyok felolvasni, engedjék meg, hiszen a vita szakaszában ez most szükségessé vált. A házbizottság 1994. október 13án, illetve 1995. február 23án k ülönkülön hozott állásfoglalásait módosítva, egységes szerkezetbe foglalva, '97. november 6án - tehát még az előző kormány idején - a következő állásfoglalás született: "Az Országgyűlés eddigi működése során ismételten nehézséget okozott az a kérdés, hog y egy adott törvényjavaslat, illetve annak egyes rendelkezései minősített többségű döntést igényelneke vagy sem. E kérdés eldöntése jogértelmezés, amire törvények esetén megalkotójuk, az Országgyűlés, azaz az egész Országgyűlés jogosult. A házbizottság eg yetért azzal, hogy az indítvány minősített többségű elfogadásának szükségességét az előterjesztő az indítvány benyújtásakor jelezze. Elmulasztása vagy vita esetén a házbizottság a következő eljárást tartja célszerűnek. Az előterjesztő, bármelyik bizottság, illetve képviselő kezdeményezésére az alkotmány- és igazságügyi bizottság vizsgálja meg, hogy az adott törvényjavaslat vagy annak valamely rendelkezése elfogadásához minősített többség szükségese." Megjegyzem, ez a kiegészítő ajánlás az alkotmányügyi biz ottságtól minden képviselő előtt ott van a padon. Folytatom: "2. Állásfoglalásáról a bizottság ajánlásban tájékoztassa az Országgyűlést." A plenáris ülésen ez megtörtént, hiszen ajánlásban megszületett a tájékoztatás. (Zaj az ellenzék padsoraiban.) "A plen áris ülésen legyen mód az esetleges kisebbségi álláspont vagy álláspontok kifejtésére is."
