Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 22 (12. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Ki fizeti meg a törvénytelen gázprivatizációt?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
393 többsége által megszavazot t törvénymódosítást. Lényegében a gázközműszolgáltatókból a településeknek járó vagyon juttatásának szűkítését alkotmányellenesnek értékelte. A törvénytelenséget megállapító Alkotmánybíróság határozatában kimondja, hogy az 1995ben módosítással elfogadot t önkormányzati törvény 107/A. §a gázközművekre vonatkozó részének megsemmisítésével ismét megnyílik annak a lehetősége, hogy az önkormányzatok az önkormányzati törvény végrehajtása iránti vagyoni igényüket bíróság előtt érvényesítsék. Az Alkotmánybíróság határozata a már eladott, elprivatizált vagyon visszajuttatását írja elő, ugyanis - mint fogalmaz az Alkotmánybíróság határozata - az önkormányzatok igényei kiterjednek a tulajdonnal járó jogosítványok gyakorlására is. Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy ki fizeti meg a gázművek törvénytelen privatizációját. Várom szíves válaszát. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Válaszadásra megadom a szót Varga Mihály politikai államtitkár úrnak. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! (A mikrofon nem működik. - Közbeszólások: Nincs hang! - Egy hordozható mikrofont hoznak az államtitkárnak.) Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Alkotmánybíróság e tárgyban tett határozatának meghozatala után az ÁPV Rt. és az érintett minisztériumok azonnal megkezdték a határozat kiértékelését és elemzését, elsődlegesen abból a szempontból, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán milyen teendők hárulnak az érintett állami szervezetekre. Nyilvánvaló - erre utalt a képviselő ú r is , hogy a gázenergiaszolgáltatók privatizációja a törvény helytelen értelmezéséből fakadt, ez alkotmányellenes volt, ezt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az ebből eredő végrehajtás konzekvenciáinak levonása - anyagi konzekvenciákról van szó - nyi lván egy hosszabb elemző munkát igényel. Az érintett szervezeteknek föl kell mérni azt, hogy ez körülbelül milyen körre terjedhet ki, és az az összeg, amit vélhetően ki kell fizetnie ezeknek az intézményeknek, mekkora összeget tesz ki. Tehát ezt a munkát a z ÁPV Rt. apparátusa már megkezdte, azonban annak jelenlegi szakaszában konkrét összegről, azt gondolom, nem lehet érdemben tájékoztatást adni. Az már most is fölmérhető, hogy ez igen jelentős terhet ró az állami költségvetésre. Ebből következően azt tarta nánk optimális megoldásnak, ha az Országgyűlés törvénnyel rendezné majd az Alkotmánybíróság döntése nyomán bekövetkezett helyzetet. Annál is inkább, mert a bírósági eljárás útján való igényérvényesítés az amúgy is jelentős anyagi kihatásokat még további kö ltségekkel - úgymint perköltség, kamatok - növelné meg, nem beszélve a bírósági eljárások időigényességéből jelentkező tetemes időveszteségről, amely az önkormányzatok részéről sem kívánatos következmény. A képviselő úr azonnali kérdésére tehát azt tudom v álaszolni, hogy a mostani vélhető forgatókönyvek alapján az állami költségvetésnek kell ezt az igen súlyos terhet finanszíroznia. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszontválaszra megadom a szót dr. Lentner Csaba képviselő úrnak. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! A konszenzusos megoldást kereső válaszadását tisztelettel elfogadom, azonban egyetértve önnel, szükségesnek tartom hangsúlyozni, ho gy a magyar államot ebben az eljárásban akár százmilliárdos nagyságrendű vagyoni kár is érheti. Az 1999. évi költségvetést, a kormány programját pénzügyi oldalról jelentős veszély érheti, nyugdíjak kifizetése, kórházak működési támogatása kerülhet veszélyb e. Ugyanakkor lényeges arra utalnom, hogy a
