Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 15 (43. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3906 Csak még egy idézet Siklaky Istvántól: "A Magyar Nemzeti Bank évek óta olyan politikát folyta t, amely a pénzgyarmatosítóknak kedvez a magyar társadalom igen nagy többségének rovására." Ó, most veszem észre: felszólalásom idézetekből állt össze! Nem lenne erre szükségem, hiszen mondhatnám: ez a véleményem, kérem. Mégis jobb ez így. Az MSZP és az SZ DSZ bölcsei, akiknek erre, úgy látszik, kizárólagos joguk van, nácizzák le a hivatkozott szerzőket, ne engem! Köszönöm szíves türelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki válaszolni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván válaszolni. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Göndör István frakcióvezetőhelyettes úr, MSZP: "Mi árt a kormány tekintélyének?" címmel. Tessék, képviselő urat illeti a szó. GÖNDÖR IST VÁN (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten több napi- és hetilapban jelent meg olyan cikk, amely a kormány tekintélyének megőrzése érdekében konkrét reagálást, intézkedéseket kívánna a kormánytól vagy annak illetékes tagj aitól. A sajtóban folyamatosan bemutatott dokumentumok megkérdőjelezik a kormány által követett kinevezési gyakorlat helyességét. A történet kicsi áfacsalás gyanújával kezdődik, majd körbeszámlázással, fiktív számlaadással, köztartozások be nem fizetésével , bankkonszolidációval folytatódik, és a legfrissebb: az olajügyletekből való milliárdos adócsalás. A történtekből egyre inkább bizonyíthatónak látszik, hogy az elmúlt években a politika és a gazdaság egészen különös összefonódása alakult ki. Nem átlagos v állalkozókról és vállalkozásokról van szó; különös ismertetőjelük, hogy több szálon kötődnek a FideszMagyar Polgári Párthoz. A kinevezési gyakorlat folyamata igazolni látszik azt a tételt, hogy a burkolt támogatások bizonyos politikai csoportosulásoknak j ók, hogy a sikeres választásokat követően, kormányzati pozícióba jutva megfelelő viszontszolgáltatás valósuljon meg. (8.40) A szűk körű politikai elit segítségével egy egészen szűk körű gazdasági érdekeltséggel bíró csoport tagjai hogyan foglalhatnak el ku lcspozíciókat? Közben intézményrendszerünk fokozatosan elértéktelenedik kormányzati közreműködéssel. Ebből most csak egyet emelnék ki, a Ctípusú átvilágítást. A miniszterelnök úr szemé lyesen jelentette be, hogy Simicska Lajos úr kinevezhető az APEH élére, mert átesett a Ctípusú átvilágításon. A bökkenő a dologban csak az, hogy a sajtó most teszi közzé - a kinevezést és az átvilágítást követően , hogy a folyamatban lévő nyomozást megsz üntette. Adódik a kérdés: már a Ctípusú átvilágításban sem bízhat a magyar? Meggyőződésem, hogy gyenge a kormány és a kormánypártok azon reagálása, hogy a kinevezés puszta hírére látványosan növekedtek az adóbevételek. Lehet, hogy az én érveim is gyengék, de mégis azt hiszem, hogy ehhez szerény mértékben hozzájárult a vám, a jövedéki és az adótörvények 1997. évi módosítása. Elfogadva azt az elvet, hogy a rablóból lesz a legjobb pandúr, mégis aggályos, hogy az az ember a legalkalmasabbe az APEH elnöki pos ztjának betöltésére, aki üzletszerűen foglalkozott a költségvetés megrövidítésével - és fölöttébb gyanús kapcsolatrendszerével. Vajon a kormánypártok miért nem olyan következetesek a saját kormányuk által követett kinevezési gyakorlattal szemben, mint a vi zsgálóbizottságok elnökeivel? Félve teszem fel a kérdést: talán abba nem szólhattak bele? Vizsgálókat laza mozdulattal eltávolítanak közhivatalokból, a helyüket elfoglalhatják a vizsgálat alá vontak, és látványos gyorsasággal meg lehet szüntetni folyamatba n lévő eljárást. Uraim, ez így nem elegáns! Ez eltussolásként hat! Talán a tisztázó folyamatnak meg kellett volna előznie a kinevezést. Adódhat egy újabb kérdés: ha megszüntették a kinevezések és elbocsátások
