Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
3873 családsegítő szolgálatok és a gyermekjóléti szolgálatok megerősítését, és itt döbbenten láttam az előterjesztésben azt, hogy az összeg, amit számukra beállított a költségvetés, jelentősen csökkent, és ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy szeretnénk visszahozni, a korábbi támogatást v alamennyire helyreállítani. (20.00) A családsegítő központokra 300 millió forintot állított be a költségvetési előterjesztés, és mi úgy gondoljuk, hogy a költségvetésnek ez a megközelítése nem túlságosan felel meg annak a megnövekedett feladatmennyiségnek, amit a gyermekjóléti szolgálatoknak a megnövekedett feladatok miatt el kell látniuk. Ezért szeretném, ha egyrészt a falugondnoki hálózattól - amely jelentősen mértékben megnövelt kereteket kapott - tudnánk 30 millió forintot átvenni, és még a polgári szol gálatoktól lehetne átvenni, amelyek viszont mintegy 50 százalékos növekedést kaptak a jövő évi költségvetésben. Így azoknak a növekedése jelentős lenne még a 25 százalékkal, és egy másik 25 százalékot át lehetne ide hozni a gyermekjóléti szolgálatokhoz, il letve a családsegítő központok fejlesztéséhez. Úgy gondolom, ez nagyon fontos dolog. Mindenképpen fontos a falugondnoki hálózat is, mert a kis térségekben, kis falvakban lát el fontos feladatot, de nagyon fontos a városok és a városok környékén lévő család segítő szolgálatok további megerősítése és fejlesztése is. Ezek nem egymást kizáró feladatok, hanem egymásra épülő és egymásra támaszkodó, egymást segítő feladatok is lehetnek. A harmadik témakör, amelyben a költségvetés kapcsán szeretnék szólni, az alapít ványi támogatások témaköre. Nagyon egyértelműen, nagyon világosan kirajzolódott, hogy a kormány számára - ha nagyon durva akarok lenni - a határon túl élő magyarok sok esetben fontosabbak, mint a határon belül élő magyarok. Miért mondom ezt? Mert két alapí tvány támogatásában ez jelentős mértékben kimutatható: a Hajléktalanokért Alapítvány jövő évi előirányzata 5 millió forinttal csökken az előterjesztés alapján, míg a Gyorssegély Alapítvány támogatását viszont a felére csökkenti a tervezet, illetve ez az el őterjesztés. Azt hiszem, ezt kimutatja az, hogy a Mocsári Lajos Alapítvány viszont - amely a határon túl élő magyar nemzetiségűek egészségügyi, szociális és mentálhigiénés szolgálat kezdeményezésének támogatását jelenti - óriási támogatást kap, 20 millióró l 49 milliós támogatást könyvelhetne el. Módosító javaslatom eredményeként a Mocsári Lajos Alapítványtól 20 millió forintot javasolnék elvenni, és 10 milliót a Hajléktalanokért Alapítványnak, és másik 10 milliót a Gyorssegély Alapítványnak kellene adni. Mi a Gyorssegély Alapítvány? Nem árt, ha ezt megnevezzük: a Gyorssegély Alapítvány célja a válságtérségekben, a többszörösen hátrányos településeken élők azonnali megsegítése, a krízishelyzetek elhárítása. Az önkormányzat elosztásában természetbeni támogatás ként alapvető élelmiszerekből álló csomag biztosítása, szociális diszkontbolthálózat működtetése és hasonlók. Azt hiszem, ez fontos dolog. Ez nem azt jelenti, hogy a Mocsári Alapítványtól el kell venni az összes növekményt, hanem azt, hogy ott nem 150 szá zalékos növekmény kellene, hanem esetleg csak 50 százalékos növekmény. Azt hiszem, akkor talán aki szegény, válsághelyzetben él, hajléktalan és Magyarországon él, az is érezné azt, hogy ha a polgári kormány nem is tartja polgárnak, de van helye a hazában. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces hozzászólásra lehetőséget kap Jauernik István képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Kép viselő úr! JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A gyed kérdésére egy rövid gondolat erejéig hadd térjünk vissza. Örömmel hallom a fejleményeket, de még mindig nem látok tisztán, hogy van pluszpénz vagy nincs pl uszpénz. Ha van pluszpénz, akkor szerintem megérné rövid időre visszatérni arra, hogy a pluszpénz hol hasznosulna a leghatékonyabban. Ha nincs plusz pénz,
