Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - HORTOBÁGYI KRISZTINA (Fidesz):
3868 HORTOBÁGYI KRISZTINA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja kezdeményezte a gyed, a gyermekgondozási díj újbóli bevezetését. Az ellenzék részéről már a bejelentést követően meg fogalmazódtak olyan vélemények, amelyek ellenezték a Fidesz frakciójának kezdeményezését. A felhozott ellenérvekre szeretnék most reagálni. Sokunk által jól ismert az a vizsgálat, amely kimutatta, hogy Magyarországon európai összehasonlításban is magasabb a családok által ideálisnak tartott gyermekszám. A tényleges születések száma azonban ettől a szinttől lényegesen elmarad. Még szomorúbb a vizsgálatnak az a megállapítása, miszerint a fiatalok körében már csökken az ideálisnak tartott gyermekszám is. Azt g ondolom, ez mindannyiunk számára jelzés értékű kell legyen, hiszen a fiatalok gondjai mindannyiunkat érintik. Tehát a társadalomban van arra igény, hogy több gyermek szülessen. Röviden tekintsük át, melyek azok a demográfiai jellemzők, amelyek megvilágítha tják a lakosság fogyásának és a kevesebb gyermek születésének okait! Figyelemre méltó, hogy 3 évvel megemelkedett a termékenységi görbe modális értéke, konkrétabban szólva: a nők leggyakrabban már nem 21 évesen szülik meg gyermekeiket, hanem csak 24 éves k orukban. Ez azt is jelenti, hogy később születnek meg a gyermekek, ami negatív hatással van a további gyermekek születésére. Az 1980as szinthez viszonyítva a '90es évek közepére a 20 év alatti nők termékenysége a felére, a 2024 év közöttiekké pedig a há romnegyedére esett vissza. Mind e közben a 25 év feletti nők termékenysége csak minimálisan emelkedett, talán ezért sem volt képes kompenzálni a náluk fiatalabbaknál jelentkező csökkenést. Mindannyiunk számára kézenfekvő: a fiatalabbaknál tapasztalható vis szaesés magával hozza azt is, hogy az összes születésen belül csökken az első- és a másodszülöttek aránya. E tény demográfiai hatásait nem szükséges külön kiemelnem. Érdemes megnéznünk, hogy a paritás szerinti termékenység hogyan alakult. Azt látjuk, hogy a 25 éves vagy annál fiatalabb nők közül valamennyi életkorukban sokkal kevésbé vállalják az első gyermek megszületését. Elmondható tehát, hogy ebben a csoportban jelentősen csökkent a szülések száma, holott ők azok, akik talán a legnagyobb befolyást gyako rolják a születések számának alakulására. A házas és nem házas termékenység alakulása is figyelmet érdemel. A statisztika, a számok azt mutatják, hogy míg a gyermekek átlagos száma minden más csoportnál emelkedett, ez alól csak a fiatal házas nők voltak ki vételek. Fontos megjegyeznünk, hogy a demográfiai helyzetben mindemellett nem következett be javulás. Ez a tény arra hívja fel a figyelmünket, hogy a fiatal, házas nők termékenységének növekedése nélkül nem várható lényegi javulás. A nem házas nők között t aláljuk a fiatal hajadonokat vagy élettársi kapcsolatban élőket, valamint az özvegyeket. A legtöbb esetben joggal feltételezhetjük, hogy az élettársi kapcsolatokban élők és a fiatal hajadonok az egzisztenciális helyzetük alapján nem tartoznak a magasabb jö vedelmi kategóriákba, hisz ezek az élethelyzetek nem a stabil biztonságot jelentik. (19.40) A gyes többek közt az ő számukra jelentett valamiféle ösztönzést a gyermekvállalásra. Mint az imént említett felmérések jelzik a demográfiai helyzet javulását, ez t azonban nem biztosítja egy csoport demográfiai ösztönzése és aktivitása. Bár az átlagos gyermekszám valóbban nőtt körükben, ez azonban még mindig elmarad a fiatal házas nők átlagos gyermekszámától. Így joggal mondhatjuk, hogy a fiatal házasok szerepe a d emográfiai viszonyok alakulásában még mindig meghatározó. A gyed bevezetése után a statisztikák tanúsága szerint pontosan köztük nőtt meg a teljes termékenységi arányszám, felváltva az addig csökkenő tendenciát. A gyed kapcsán még egy fontos tényezőre szer etném felhívni a figyelmet. Ez pedig az, hogy a gyed ösztönzőleg hatott a harmadik és a negyedik gyermek vállalására is. Ez tűnik ki azokból az adatokból, amelyek az anyákat abból a szempontból vizsgálják, hogy mennyi a már meglévő
