Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
3846 állam. Ahhoz, hogy ezt a lakosság valóban úgy érezze, az államnak több területen kell erőfeszítéseket tennie, hiszen rendszerproblémáról van szó. Hogy miér t is olyan fontos ez a kérdés, arra a választ a közvéleménykutatások eredményei adják meg. Az emberek a bűncselekmények számának emelkedését és azt, hogy a sajtó a valóságos gyakorisághoz képest sűrűbben és nagyobb terjedelemben foglalkozik a bűncselekmén yekkel, valamint azt, hogy környezetükben erőszakos bűncselekmények történnek, félelemmel élik meg, és mérhetően igénylik a bűnügyi helyzet megváltoztatását. Sajnos, a fejlett európai országokban a fejlődés magával hozta a bűncselekmények számának növekedé sét. Azonban a magyar emberek az utóbbi időkben azt látták, hogy a rendőrség nem képes hiánytalanul megfelelni a követelményeknek. A lemaradások mögött szinte minden esetben ott állt a pénzhiány. Amikor áttekintették az Országgyűlés tagjai az 1999. évi köl tségvetési javaslatot, megnyugodva olvashatták, hogy a működési kiadás átlagosan 27,2 százalékos növekedése előrelépést jelent. Az ORFK és intézményei esetében a fejlesztési tervszámok igen magas növekedést érnek el. Miért van erre szükség? Milyen tényszer ű hiányokat kell pótolni? 1990től kezdve gyengült a rendőrség pozíciója. Az ügyek száma nőtt, a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma ugyancsak nőtt, és ezek kapcsán elégedetlenség alakult ki a rendvédelmi politikákkal kapcsolatban itthon és a nyugati szomszédainknál is, hiszen ha az alvilág és a maffiák megerősödnek Magyarországon, akkor szomszédaink sem érezhetik magukat biztonságban. Az új költségvetés egyértelmű és határozott jelzés a rendészeti szervek, elsősorban a rendőri társadalom felé , nem lehet a rendőrséget anyagi züllésre ítélni, és általános megtakarítási kampány keretében kezelni akkor, amikor a bűnözés központi kérdéssé válik a lakosság körében. Nem kaphat túlzott hangsúlyt a takarékosság, mert az eredményes működés a döntő, és e nnek a feltételeit kell biztosítani. Az új költségvetés egyértelmű és határozott jelzés a bűnözők felé. A polgári pártok minden erejükkel azon lesznek, hogy a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás eszközeit, lehetőségeit megerősítse a velük szemben f olytatott harcban. Minden polgárt felháborított a közbiztonság katasztrofális romlása 1994 és '98 között. Az ismertté vált bűncselekmények száma három év alatt több mint 30 százalékkal emelkedett, és 1997ben meghaladta a félmilliót. (17.50) A polgárok jog gal háborodtak fel azon, hogy az adóforintjaikból fenntartott állam képtelen megvédeni őket az újabb és újabb törvénytelenségektől. Az elmúlt két év mintegy hetven robbantásos merénylete és annak tízszázalékos felderítési aránya ékesen bizonyítja az állam tehetetlenségét abban az időszakban. Különösen gyors volt a vagyon elleni bűncselekmények által okozott károk növekedése. 1996ban ezek összege elérte a 85 milliárd forintot. Ilyen esetben a magyar polgárok csak szemtelen cinizmusként értékelhetik a belügy i vezetésnek azt a korábbi válaszát, amely szerint a közbiztonság van, csak az a kérdés, hogy milyen. Abban az országban, ahol a bűnözés központi kérdéssé válik, nem lehet a rendőrséget anyagi ellehetetlenülésre ítélni, és az általános megtakarítási kampán y részeként kezelni. Silány az a kormányzati szemlélet, amely ezt nem ismeri fel. A Bokroscsomag után 1500 diplomás rendőr távozott a rendőrség kötelékéből, ami pótolhatatlan vagy nehezen pótolható veszteséget jelent. Azt a katasztrofális állapotot, amely et Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 1997es jelentése tár fel, az idézte elő, hogy a rendőrségnek jutó költségvetési források az előző kormány alatt reálértéküket tekintve 1997ben nem csökkentek először. A magyar polgárok számá ra érthetetlen volt a korábbi kormány és belügyi vezetés közbiztonsággal kapcsolatos hozzáállása. Érthetetlen volt az például, hogy az általuk összeállított '97es költségvetési előirányzat új gépjárművekre a rendőrségnek miért nem ad egy árva fillért sem, amikor az állampolgári biztos '97ben közreadott jelentése szerint "a kapitányságok egyes autói
