Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 9 (41. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3685 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az alkotmányügyi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélem ényt Hack Péter képviselő úr ismerteti. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. HACK PÉTER , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bi zottság kisebbségének álláspontja szerint a bizottságnak az volt a feladata, hogy megvizsgálja, a törvényjavaslat összhangban vane a Magyar Köztársaság alkotmányával, összhangban vane a jogrendszer egyéb részeivel, illetőleg hogy a jogalkotási szabályokn ak megfelelően terjesztettee elő a kormány a javaslatot. Álláspontunk szerint mindhárom kérdésre nemleges a válasz. A benyújtott törvényjavaslat nincs összhangban az alkotmányos rendelkezésekkel, és nincs összhangban a jogrendszer egyéb elemeivel, továbbá nem felel meg a jogalkotási törvényben, valamint az adatvédelmi törvényben előírt törvényes követelményeknek. Külön szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a bizottság ülésén nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány, ezen belül a Pénzügyminisztérium nem teljesítette az adatvédelmi törvényből eredő kötelezettségét jóhiszeműen, amikor is nem adta át az adatvédelmi törvénynek megfelelően kellő időben a javaslatot az adatvédelmi biztosnak. A kétharmados adatvédelmi törvény ezt előírja. (8.20) Az adatvédel mi biztos úr nehezményezte is ezt az eljárást a Pénzügyminisztériummal kapcsolatban, s a jövőre nézve fontosnak tartotta, hogy a Pénzügyminisztérium törvényi kötelezettségeit ez ügyben jóhiszeműen teljesítse. A bizottság álláspontja szerint a kormány nem a dott kellő indokokat arra - és én itt, szemben a többségi vélemény előadójával, csak arra kívánok hivatkozni, ami a bizottsági ülésen elhangzott , hogy miért hoz létre egy olyan szervezetet, amely a magyar jogrendszerben eddig nem létezett, ugyanis az elő terjesztés értelmében felfegyverzett köztisztviselők járnának el olyan hatáskörben, amely hatáskör eddig felfegyverzett köztisztviselők számára nem adatott meg. Nem adott indokot a kormány arra, hogy miért szükséges - és most itt nem sajtóhíreket, hanem a törvényjavaslat indokolását ismertetem - az adónyomozó számára a testi kényszer, vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, illetőleg más eszköz, szolgálati kutya, bilincs alkalmazása, útzár telepítése és a lőfegyverhasználat. Ezek az eszközök minden esetb en rendkívül súlyos - eddig csak kétharmados törvényben szabályozott módon - beavatkozást jelentenek az alapvető jogokba. Nincs az előterjesztésben, a kormány képviselőinek szavaiban nincs indok arra, hogy milyen alkotmányos érvek szólnak amellett, hogy ez eket a súlyos beavatkozási eszközöket meg kell adni egy ilyen szervnek. A bizottsági kisebbségben maradt képviselők osztják az adatvédelmi biztos azon álláspontját, hogy az állam a saját működési zavarait nem terhelheti át következmények nélkül a társadalo mra. Ha egy állami szerv diszfunkcionálisan működik, ebből nem következik az, hogy az állampolgári jogok megkurtításával kell ezt a működési zavart elhárítani. A javaslat - az eddig felsorolt és a vitában nyilván majd részletesen kifejtett alkotmányos aggá lyokon túl - súlyos beavatkozást jelent az adatvédelmi jogokba. A javaslat előterjesztése kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy azok, akik előterjesztették ezt a javaslatot, a minimális figyelmet sem fordították az adatvédelmi jogok biztosítására. Ezzel kapcsol atban megítélésem szerint a javaslatnak ez a része módosító indítványokkal esetleg korrigálható, de az az eleme, ami az alapvető alkotmányos aggályokat illeti - mint strukturális, az alkotmányba, illetőleg a jogrendszerbe nem illeszkedő rendszer , módosít ó indítványokkal sem lesz korrigálható, hiszen ehhez azt a megoldást kellene választani, amire a bizottság ülésén többen hivatkoztak, hogy a bizottság által is, a kisebbség által is támogatandó célt a jelenlegi alkotmányos keretek között az eddigi hibák el emzésével - amiről
