Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Endre Sándor (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Pedagógusbérek?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ENDRE SÁNDOR - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3617 Az elmúlt évek költségvetései során azt tapasztalták, hogy más az, amit ígérnek, és megint más, amit végül adnak a bérekre. Így lett a 14 százalékos beígért bérnövekedésből valójában 8,9 százalék, utóbb azzal indokolva a bérekre biztosított kevesebb növekményt, hogy a tárca által adott növe kmény nemcsak a bérek fedezetére szolgál - mindez a mainál jóval nagyobb infláció mellett. Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésem az, hogy biztosítjae a minisztérium által adott növekmény a pedagógusok tervezett és beígért bérnövelését. Mennyivel lesz tényle gesen több a pedagógusok keresete? ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Varga Mihály államtitkár úrnak. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az elmúlt évek csökke nő bérei után a kormányprogram kiemelt területként kezeli a közoktatás és ezen belül is a pedagógusok keresetemelését. Ennek felel meg az a kormányjavaslat, mely szerint a pedagógusok körében 1 százalék létszámfogyással számolva - amihez egyébként a pedagó gus érdekképviseletek is hozzájárultak és ezt elfogadták - 16 százalék átlagkeresetemelkedés érhető el, szemben a más ágazatban jelentkező 3,7 százalékos átlagos létszámcsökkentési elvárással. Ennek érdekében a közoktatási célú normatív állami hozzájárulá sok főösszege megemelkedett több mint 30 milliárd forinttal - itt is hadd tegyem hozzá, hogy más ágazatokat jóval meghaladó mértékben. Képviselő úr kérdésére, miszerint biztosítjae ez a normatívaemelkedés a béremelést, a válaszom egyértelműen igen. Az átl agos keresetemelkedés két tényezőből áll, két elemből tevődik össze. Az első elem egy olyan munkajogi garancia, amely a közalkalmazotti illetménytáblához kapcsolva 1999. január 1jétől augusztus 31éig 1,16szoros, szeptember 1jétől december 31éig pedig 1,19szeres szakmai szorzó alkalmazását jelenti. (14.30) A másik elemet pedig az ez év szeptemberében bevezetett minőségi munkavégzésért járó differenciált anyagi elismerési rendszer és az 1999. szeptember 1jétől ezt felváltó - a költségvetési törvényjava slatban egyébként szereplő - kiemelt munkavégzésért járó juttatási rendszer adja. Az előbbi szorzók beállításával és a keresetkiegészítés év közben változó kötelezettségének figyelembevételével 1999 februárjától tulajdonképpen 17,4 százalékkal emelkedhetne k a pedagógusbérek. Hogy ez valóban így is legyen, arra egy törvénymódosítás, egy munkajogi törvénymódosítás alapján (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a kormány javaslatot is kíván majd tenni önálló képviselői indítvány formájába n. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Ezek azok a százalékok, amelyekre a gyakorló pedagó gusok, a gyakorló iskolaigazgatók azt mondják, hogy jó, jó, ezek jól hangzanak - de valójában mi fog ebből megvalósulni, mi lesz a végeredmény? Ezért engedje meg az államtitkár úr, hogy még egyszer megkérdezzem: mi a biztosítéka annak, hogy a költségvetésb en biztosított összegek valóban ilyen arányú bérfejlesztést eredményeznek, fedezie a normatíva növekménye a bérfejlesztést, a bérnövekményt? ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Keller László, az MSZP képviselője kérdést kíván feltenni a... (Közbeszólások: Mi lesz a viszontválasszal?) Bocsánat, viszontválasz illeti meg az államtitkár urat. Tessék! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár :
