Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulója alkalmából benyújtott politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSAPODY MIKLÓS, a külügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VARGA LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3567 mégiscsak az érintett országok polgáraira vonatkozott, annak ellenére, hogy hatásuk messzemessze túlterjedt - Európán túl - minden kontinensre. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1948. december 10én kelt Emberi Jogok Egyet emes Nyilatkozata az első, amely a világ minden polgárának szól, erre emlékezünk. A nyilatkozat - amelyet az emberi jogok bibliájának nevezek - első szakaszában üzen mindenkinek, de a kormányoknak is, nemcsak a polgároknak, hogy minden ember szabadnak, mél tóságban és jogban egyenlőnek születik, fel van ruházva értelemmel és lelkiismerettel, és egymás iránt a testvériség szellemében kell cselekednie. Ebből a tiszta forrásból erednek az ember jogai. Megemlíteném elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságát, a mely az embernek megadja azt a lehetőséget, hogy belső értékét, gondolatát kifejezheti, megbecsülést szerez a társadalomban, öntudatát emeli és az ország szerves részének érzi magát, mert teljes jogú. Ugyancsak fontosnak tartom megemlíteni az esélyegyenlős éget, amely nemcsak az ország kulturális, gazdasági fejlődését segíti, de az Európai Unióba menetelünknek is fontos feltétele. Ugyancsak jelentősek a nyilatkozat 23. szakaszában említett szociális igazságok, szociális jogok, amely szakasz kimondja, hogy mi nden embernek van joga dolgozni, és biztosítani kell, hogy munkabéréből a családja és önmaga emberi életét biztosítsa. Igen tisztelt Országgyűlés! Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy amelyik ember a munkabéréből tisztességesen megél, amelyik ember ki tud ja fejezni a gondolatát, abban öröm van. Az öröm a lélek derűje, és erre nagy szükség van 40 éves elnyomás után, amikor szellemiségünket, a szellemi szabadságot fogságban tartották, sőt megsemmisítették, és sajnálatosan a társadalom számos területén a sele jt árvize öntötte el az országunkat. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának ugyancsak fontos része az, hogy ennek a megvalósítására törekedjünk. A törekvésnek és a nemes céloknak a megvalósításához csakis a vezetők nemes elhatározása és a polgárok együt tműködése szükséges. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata erre is megadja az iránytűt. Azt mondja, hogy minden ember értelemmel és lelkiismerettel van felruházva. A lelkiismeret véleményem szerint a közélet egyik legdöntőbb tényezője, hogy döntésünket a lelkiismeret közbenjárásával, segítségével hozzuk, amely minden alkalommal a nép és a köz érdekében áll. Abban az esetben, ha a döntés a hatalomból ered és kizárólag a hatalom megszerzésére vagy megtartására irányul, kegyetlen lehet, kíméletlen, sőt emberi rtó. Európa nagy államférfiját, Winston Churchillt érdekelte ez a kérdés, és amikor tárgyalásban volt Roosevelttel és Sztálinnal - ahogy az életrajzában írja, amelyért irodalmi Nobeldíjat kapott - egyszer odafordult Sztálinhoz, és azt kérdezte: "Miért kel lett 56 millió embert meggyilkoltatni?" Sztálin így válaszolt: "A rendszer fenntartása végett szükséges volt." Ő volt a kommunizmusnak és az úgynevezett szocializmusnak 33 éven át a vezére. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ugyancsak utat nyit arra i s, hogy átgondoljuk: az egymás iránti testvériség szelleme és megnyilatkozása nélkül nem lehet a közéletben eredményeket elérni és társadalmi békét létrehozni. Abban az esetben, ha ezeket mind számításba vesszük, akkor talán megértjük azt, hogyan és miképp en született meg ez a csodálatos történelmi okirat, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ennek a létrehozásában ott voltak a politikai árnyalat minden színei, a hívők és a hitetlenek, a radikálisok, a klasszikus liberálisok, kereszténydemokraták, szociá ldemokraták; ott voltak a nihilista liberálisok is, akikről Dante az Isteni színjátékban azt írja, hogy nem kellenek se Istennek, se ördögnek, de mégis felismerték azt, hogy együtt kell dolgozni a második világháború okozta borzalmas szenvedések után. És g ondolva arra, hogy mi is 40 éves nagyon nagy szenvedés után kezdtük meg a szabadság életét, úgy érzem, csak olyanokkal lehet egy új világot létrehozni, akikben a lelkiismeret dolgozik és egymás iránt gyakorolják a testvériség, a keresztény felebaráti szere tetet. Igen tisztelt Országgyűlés! Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának harminc szakasza és az abban foglalt jogok - Eötvös József szavaival élve - nemcsak a következő évszázad, hanem évezred,
