Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS
3554 ami az alkotmányban előírás, hogy a hazát szolgálni kell és a társadalmat meg kell védeni minden bajtól. Ezek a katonák példamutatóan viselkedtek, és annak, hogy Magyarországon a FelsőTisza folyásánál egyetlen falu nem pusztult el, egyetlen ház nem dőlt össze - az anyagi károk mellett, ami természetesen igen jelentős , jelentős része a magyar katonának köszönhető; annak a magyar fiatalnak, aki meglát ta és érezte, mi a kötelessége, és a gátakon becsülettel helytállt. Lentlétem alkalmával beszélgettem ezekkel a sorkatonákkal, akik egyike sem lakott a környéken, hanem a Dunántúlról, az Alföld más területéről jöttek, és ott a gáton 1012 órát dolgoztak az ért, hogy a FelsőTisza melletti községekben a víz ne öntse el a falut, a lakosságot ne kelljen kitelepíteni. Ezt az együttműködést, ezt a munkát az ott élő lakosság, az ott élő társadalom értékelte igazán, jött rá, és becsülte meg, mit jelent a magyar kat ona, mennyire fontos az, hogy magyar katona legyen, hogy kiképzett katona legyen, aki a nehézségek elviselésével, nehéz kiképzéssel alkalmas arra, hogy nemcsak háborúban, hanem békében is, katasztrófa esetén a saját társadalmát, a saját országát, az édesan yját, a szüleit, a gyermekeit meg tudja védeni. Csodálatos volt az, amikor 1012 óra munka után a katonát a pihenőre vezényelték, ami 10 óra lett volna, nem töltötte ki a pihenőidejét, hanem aludt egy keveset, 56 óra után fölébredt, és azt mondta, ott a h elyem a gáton, és visszament, dolgozott, holott a pihenője még sokkal tovább tartott volna. És a falu népe, amelyik éjszaka kijött, a katonáknak teát és frissen sütött pogácsát hozott, buktákat sütöttek, idős hölgyek jöttek; és megható volt a katonaság és a társadalom kapcsolata, a társadalom szeretete és megbecsülése a katona iránt, a katonának pedig a kötelességteljesítése, hogy ő védi a saját népét, saját országát. És akkor, amikor a gátakon jártam, nem találkoztam sajnálatos módon egyetlen olyan emberre l sem, aki a Hadkötelezettségellenes Ligához tartozik vagy az Alba Körhöz - nem láttam őket a gátakon. Valószínűleg tízéves fennállásukat akarták ünnepelni. Azonban engedjék meg, hölgyeim és uraim, hogy itt, a parlament nyilvánossága előtt e fölszólalásba n köszönetet mondjak minden magyar katonának, aki a veszélyhelyzetben tudta a kötelességét, és végre büszkén mondhatom, hogy ez a mai hadsereg a társadalom érdekében a nemzetet szolgálja, igazi nemzeti hadsereggé vált, és büszkén csatlakozhat a NATOhoz, m ert biztos, hogy nem gyengíti, hanem erősíteni fogja a magyar katonai erényeket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem jelezték, köszönöm. Ebben az esetben napirend előtti felszólalásra megadom a szót Bauer Tamás frakcióvezetőhelyettes úrnak, aki "A Magyar Nemzeti Bank függetlensége" címmel kíván szólni. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony, Miniszter Úr, Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetekben miniszterelnök úr, pénzügyminiszter úr, a kormány más vezetői jogos büszkeséggel beszélnek a magyar gazdas ág stabilizálásáról, stabilitásáról, a dinamikus gazdasági növekedésről, s joggal büszkélkednek azzal, hogy a jövő év végére már abban bízhatunk, hogy egy számjegyűre csökken Magyarországon az infláció. Fontos dolog ez, hiszen éppen a kisemberek, a nyugdíj asok, a fix fizetésűek azok, akik számára a legnagyobb veszélyt jelenti a magas inflációs ráta, és akik szempontjából a legfontosabb az infláció leszorítása. A modern világban az erős pénznek, az infláció leszorításának legfontosabb eszköze az autonóm, a v égrehajtó hatalom gazdaságpolitikájával szemben autonómiát élvező jegybank. Közismert példája ennek a német Bundesbank és más, sok európai példa. Magyarországon a rendszerváltás keretében az 1991. évi LX. törvénnyel teremtettük meg az autonóm jegybankot, a mit megerősített a '96. évi törvénymódosítás. Abban, hogy az inflációt le tudtuk szorítani, abban, hogy a forintot tudjuk
