Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - A nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslat, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3447 A nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslat célja ezen szervezet működési szabályainak törvénybe foglalása. A felügyelet létrehozása a már említett szerződésekből fakadó kötelezettségünk, és elengedhetetlen feltétele a NATOcsatlakozásnak is. A szervezet felállítására és működésére vonatkozó általános alapelveket, szabályokat a NATO biztonsági szabályzata tartalmazza. A törvényjavaslat ennek a szabályzatnak az adaptálása, a magyar gyakorlatba történő beépítése. A nemz eti biztonsági felügyelet létrehozása azért is indokolt, mert több tárca felelősségi körét érintő feladatrendszerről van szó. A biztonsági kérdésekben alapvetően a nemzetbiztonsági szolgálatok érintettek. Így a felügyelet tevékenységéért a kormányzati poli tikai felelősséget a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter viseli. A törvényjavaslat felhatalmazása alapján a kormány szakmai tanácsadó bizottságot hoz létre, amely a felügyelet elnökének tanácsadó szerve. A felügyelet ren deltetése, hogy nemzeti szinten érvényesítse a NATOszabályzatokban meghatározott azon biztonsági alapelveket és szabályokat, amelyeket minden tagállamnak alkalmaznia és érvényesítenie kell. Ennek keretében nemcsak a korábban tárgyalt minősített információ k megfelelő védelmét kell biztosítani, hanem a kijelölt objektumokét is szabotázs, szándékos károkozás vagy más veszélyeztetés ellen. A felügyelet hatósági jogkört gyakorolva komplex védelmet szavatol. Felelős a vonatkozó szabályzatokban meghatározottak vé grehajtásáért, kiadja a biztonsági ellenőrzések utáni igazolást, és gondoskodik a szabályok folyamatos betartásáról. A felügyelet feladatrendszerét érintően külön kell rendelkezni az iparbiztonsági feladatokról. Ide tartozik a polgári jogi szerződések alap ján átadásra kerülő, minősített információk biztonságának védelme is. Ennek keretében előzetesen meg kell vizsgálni az adott gazdálkodó szervezetet, hogy minősített információk védelmének feltételei fennállnake, és ha igen, akkor ezt a NATO vagy a Nyugateurópai Unió felé úgynevezett telephelybiztonsági tanúsítvánnyal kell igazolni. A jelenlegi szabályozás szerint az ellenőrzés befejezése után annak eredményéről a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a kezdeményező személyt tájékoztatni kell. Indokolt előírni, hogy a szakvéleményt a kezdeményező, munkáltatói jogkört gyakorló vezető minden esetben írásban kapja meg. Ha biztonsági tanúsítvány kiadására kerül sor, akkor az ellenőrzés alapján készült szakvéleményt a felügyelethez is el kell juttatni, hiszen a tanús ítvány kiadására a szakvéleményben foglaltakra tekintettel kerülhet sor. A biztonsági ellenőrzésre kötelezett fontos és bizalmi munkakörök meghatározása során elengedhetetlen egy szakmailag egységes és nem túlméretezett szabályozási szint kialakítása. Az e llenőrzések túlnyomó többségét a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi. Indokolt ezért a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter számára egyetértési jogkör biztosítása az e körben kiadásra kerülő rendeletek tekintetében. (11.50) Lényeges továbbá a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó, nemzetbiztonsági ellenőrzéssel érintett személyi kör egyértelmű meghatározása és valamennyi kockázati tényező pontos feltárása. Szükséges ezért a törvény mellékletében szereplő Ctípusú kérdő ív kiterjesztése az érintett személy és a vele közös háztartásban élő hozzátartozó vagyoni helyzetére vonatkozó kérdésekre is, mivel a Magyar Köztársaság saját minősített adatainak védelméhez is fontos nemzetbiztonsági érdek kötődik. Álláspontunk szerint a törvénymódosítás és törvényalkotás során változtatni szükséges az adatvédelmi biztos titokminősítéssel kapcsolatos jogosítványait is. Az adatvédelmi biztos ugyanis nem bírálhatja felül a nemzetközi szerződés alapján átvett vagy külföldi államtól, nemzetkö zi szervezettől érkezett adatok minősítését. Természetesen a magyar fél által készített adattartalomra - amennyiben az átvett minősített információt nem tartalmaz - továbbra is változatlan az adatvédelmi biztos hatásköre. E módosítási javaslattal egyébként az adatvédelmi biztos is egyetért.
