Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZABÓ ZOLTÁN - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter:
3442 Talán Wiener képviselő úr lesz olyan kedves és majd e tekintetben megerősít, hogy sem a jelenlegi alkotmányos helyzetben, sem pedig a kormány által benyújtott és ötpárti módosító javaslattal finomítani tervezett alkotmánymódosítás elfogadása után fel sem merülhet a jogi lehetősége annak, amit ön igen helytelen módon felvetett, hiszen minősített helyzet kihirdetése kétharmados parlamenti döntéstől függ. Tehát minősített helyzet kihirdetése nélkül a Magyar Honvédség, illetve a fegyveres erők karhatalmi jellegű felhasználása fel sem v etődhet, tisztelt képviselő úr! Ezért nagy tisztelettel kérem önt arra, vonja vissza az iménti kijelentését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Kétperces felszólalásra Szabó Zoltán képviselő úr következik. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Azt gondolom, semmit nincs okom visszavonni. Én jogilag azt is elképzelhetetlen helyzetnek tartottam korábban, amire ebben a Házban példa volt, hogy egy, az ellenzék számára biztosított garanciális jogot a Ház e lnöke semmibe vegyen, a házbizottság rendkívüli ülésre történő összehívását biztosító jogot egy olyan jogi csűréscsavarással játssza ki, amely azt mondja, hogy ő haladéktalanul összehívja, csak nem azonnali időre. Tudomásul kellene venni, hogy a demokráci a nem egész egyszerűen a többség döntéséről szól. Nem arról szól, hogy akinek többsége van, az bármit megtehet. Arról szól, hogy a kisebbségnek is vannak olyan jogai, olyan elidegeníthetetlen jogai, amelyeket a többség, semekkora többség nem vonhat kétségb e. Önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, e parlament megalakulása óta a kisebbségnek ezeket a jogait próbálják forgácsolni, próbálják kitapogatni, hogy meddig lehet elmenni ezeknek a kisebbségi jogoknak a megsértésében. Megsértik őket abban az eset ben - habozás nélkül , ha szokásjogra épülnek, mint az imént mondottam volt; s megkerülik őket mindenféle jogi magyarázkodással, csűréscsavarással, ha tételes, írott jogba vannak beépítve. A példákat az imént elmondtam. Azt gondolom, ha önöknek a demokrá ciáról alkotott felfogása, amely szerint önök azért, mert néhány képviselővel többen vannak ebben a parlamentben, bármit megtehetnek, ha ez a felfogás megváltozik, akkor nem lesz ok arra, hogy az ellenzék megtagadja a hozzájárulást ettől az alkotmánymódosí tástól. Addig sajnos van. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Képviselő Úr! A Ház vezetése nevében egyre azért kénytelen vagyok reagálni: a Ház elnöke minden alkalommal összehívta a házbizottság ülését. Gondolom, az itteni frakcióve zető urak ezt megerősíthetik. Azt nem mondja ki a Házszabály, hogy haladéktalanul, hiszen ülésre - plenáris ülés közben - nem mindig van mód, de aznap este minden alkalommal megtörtént a házbizottság ülése. Dr. Szabó János honvédelmi miniszter urat illeti a szó. Tessék! DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr felszólalásához csatlakozva idéznék az alkotmányból, és ezt ajánlom Szabó Zoltán képviselőtársam figyelmébe. (11.30) Akkor, amikor az alkotmány úgy rendelkezik, hogy elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén - továbbiakban együtt szükséghelyzet - szükségállapotot hirdetne ki az Országgyűlés, akkor ehhez az alkotmány rendelkezései szerint 258 képviselő igen szavazat a szükséges.
