Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. VARGA LÁSZLÓ - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KAPRONCZI MIHÁLY
3435 végrehajtása is jelenlegi gazdasági helyzetünkben olyan hatalmas terheket jelent, amelyek minden további lehetőségünket felemésztik. Éppen ezért csak kismértékben vegyünk részt - esetenként országgyűlési felhatalmazással - a NATO területén kívü li béketeremtő katonai akciókban. Az előttünk fekvő, T/417. számú törvényjavaslat, amely egy csomagban módosítja az 1993. évi CX., az 1996. évi XLIII., XLIV., valamint a XLV. törvényeket, lényegében - egy módosító indítvány kivételével - a jelenlegi kormán y véleménye szerinti NATOcsatlakozáshoz szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. A törvénytervezet 1. §a alapján egyértelművé válik, hogy hatálybalépésének pillanatától - mely egybeesik a NATOcsatlakozással - a honvédelem, mely nemzeti ügyünk volt, a jövőben változik és kibővül, mert kötelességünk lesz az is, hogy támogassuk a szövetséges államok s azok fegyveres erőinek kölcsönös segítségnyújtását. A törvénytervezet megfogalmazásában viszont nem szerepel a védelmi célú kifejezés, tehát a törvény ebbe n a formájában kötelezővé teszi az említett 1996os berlini miniszteri nyilatkozat 2. pontjában leírt új feladatokban való részvételt is, melyek a NATO határain kívüli fegyveres tevékenységben való részvételt jelentik. A 2. § b) pontja nem ad lehetőséget a rra, hogy a kormány mérlegeljen a védelmi és az új feladatok között, hanem a törvény a kormány részére összehangoló és teljesítési feladatokat ír elő, sőt ugyanezen szakasz c) pontja el is különíti a kormány védelmi és tervezési feladatait. A törvénytervez et a hadseregen belüli függelmi viszonyok rendezését a NATOban szolgáló magyar katonák esetében nem egyértelműen, hanem általánosan fogalmazza meg. Az lenne célszerű, ha a törvény konkrétan kimondaná, hogy a magyar katonákra milyen függelmi szabályok vona tkoznak, s egyértelműen meg kellene határozni az eltéréseket. Ugyanez vonatkozik a szövetségesi parancsnokságok alá rendelt magyar egységek irányítására vonatkozóan is. A törvénytervezet általános meghatározásai rejtik a legtöbb veszélyt. Nincsenek behatár olva a törvénytervezetben a szövetségi keretekben működő magyar egységek felhasználhatóságának pontos határai. Nincs elhatárolódás a védelmi jellegű, a NATO területén való bevethetőség és az úgynevezett új feladatok teljesítése során a magyar alakulatok NA TO területén kívüli felhasználhatóságára. Az alkotmánymódosítás következtében az alacsonyabb szintre, a kormány szintjére helyezett döntési jog miatt a NATO területén kívüli konfliktus következményeként létrejövő háborús események megelőzésébe az Országgyű lésnek nem lesz módjában beleszólni. Ebből eredően rendkívüli fontosságúnak tartjuk, hogy a törvény a magyar alakulatok NATOterületen kívüli felhasználása esetén minden esetben tartsa fenn az Országgyűlés előzetes hozzájárulását. Hiányosak a Magyarországo n állomásozó szövetséges csapatok kötelezettségeire vonatkozó előírások. Ezeket a kötelezettségeket külön kellene felsorolni békeidőre és háborús helyzetre vonatkozóan. Hiányzik az országban állomásozó szövetséges csapatok és a polgári lakosság viszonyát m eghatározó törvényi rendelkezés. Nincs szabályozva például az, hogy a szövetséges külföldi csapatokat belpolitikai konfliktus esetén a magyar lakosság ellen ne használhassa fel semmilyen politikai erő. Ezt a magyar hadsereg vonatkozásában az alkotmány rögz íti, de ez a szövetségi erőkre nem vonatkozik, ezért törvényhozás szükséges. Sajnos komoly tapasztalataink vannak arról, mit jelent az, ha idegen csapatok állomásoznak hazánkban. Éppen ezért a törvénynek rendelkeznie kellene az idegen katonák által elkövet ett bűncselekmények esetén eljáró katonai szervek hatáskörére és illetékességére vonatkozóan, és ki kellene mondania: ha ezen bűncselekményeknek magyar áldozatai vannak, akkor a tettes felelősségre vonását magyar bíróság végezhesse. Ö sszegezve: a NATOcsatlakozás törvényi biztosítása igen nagy horderejű, komoly következményekkel járó törvény, amely egyaránt kihat az ország lakosságának biztonságára és szuverenitásunkra. A jelen törvénytervezet ezeknek a feltételeknek a MIÉP véleménye s zerint nem felel meg, túlzottan általános és egyoldalú.
