Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT, az MDF
343 tevékenységet végzők körét kiszélesíti. Lehetővé kívánja tenni azon külföldi vállalkozások bekapcsolódását, amelyek e célra Magyarországon fióktelepet hoznak létre. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényt az Országgyűlés az elmúlt év végén fogadta el. E törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről s zóló '98. évi XXIV. törvénnyel együtt garanciális rendelkezéseket és keretszabályokat teremt a külföldi vállalkozások számára, s így elősegíti a külföldi működő tőke gazdaságunkban való tartós megjelenését. A befektetési törvény hatálya a külföldiek által vagy részesedésükkel külföldön alapított leányvállalatokra terjed ki, s a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvénnyel jelentős szerepet töltött be a külföldiek magyarországi vállalkozásalapítása szabályrendszerének megteremtésében. Ami a külföld iek második gazdasági célú letelepedési formáját, a fióktelepet illeti, az erre vonatkozó szabályozás, ennek következtében a külföldiek fiókalapításának lehetősége a múlt év végéig hiányzott a magyar jogrendszerből. A fióktelep ugyanis a külföldi székhelyű , külföldön működő vállalkozás belföldön létesített, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, telephelye, ami a jogi szabályozás számára nehezen megoldható feladatot jelent, tekintettel arra, hogy a külföldi jog szerint alakult, külföldi társ asági jog szerint működő cégek belföldi tevékenységvégzésének jogi kereteit kell megteremteni, figyelembe véve nemzetközi vonatkozásokat is. A külföldi cégek számára a fióknyitás lehetősége jelzi egy ország gazdaságának nyitottságát, ugyanakkor kihívást je lent a belföldi vállalkozások számára is. A fióknyitás lehetőségének megteremtését időszerűvé és elodázhatatlanná tette az Európai Megállapodás, továbbá az OECDhez teljes jogú tagként történt csatlakozás. Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Meg állapodás IV. címének 2. fejezete mind Magyarországon, mind az Európai Közösségek tagállamaiban biztosítja a szerződésben részes államokban székhellyel rendelkező vállalkozások gazdasági letelepedéséhez való jogát leányvállalat, fiók, kereskedelmi képvisel et létesítésével, illetve önálló vállalkozóként. Kötelezettségvállalásunk határideje 1999. (16.50) Az OECDcsatlakozási megállapodásban Magyarország a tőkemozgások liberalizációs kódexének céljait elfogadva már 1998tól vállalta, hogy feloldja a fióknyitás ra vonatkozó korlátozásokat, ide értve a pénzügyi szektor szolgáltatásait is. A fiókszabályozásról szóló törvény kerettörvényként szabályozza a fiókok és kereskedelmi képviseletek alapításának, megszüntetésének feltételeit, a belföldi működés jogi kereteit , a befektetések biztonságára, a diszkriminatív elbánás tilalmára vonatkozó garanciális rendelkezéseket. Ennél részletesebb szabályozásra nem volt szükség, hiszen a cégnyilvántartási törvény szabályozási körébe tartozik a cégbejegyzéssel, a cégnyilvántartá ssal, a cégnyilvánossággal összefüggő eljárási szabályok megteremtése. Az engedélyhez kötött tevékenységeknél az adott tevékenységet szabályozó jogszabálynak kell tartalmaznia a fióktelep és kereskedelmi képviselet számára az engedély megadásának és az ezz el kapcsolatos állami felügyeletnek a szabályait. A vámeljárásnak és a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó jogszabályoknak pedig a devizakülföldi anyacég és a devizabelföldi fióktelep közötti, továbbá a fiókteleptől külföldre irányuló szolgáltatásokkal és áruforgalommal összefüggő rendelkezéseket. Az államháztartás alrendszerei számára fizetendő közterhek teljesítését, a könyvvezetéssel, beszámolókészítéssel összefüggő számviteli szabályokat szintén célszerű volt külön törvényekre bízni csakúgy, mint a gaz dasági kamarai tagsággal, a külföldi munkavállalók alkalmazásával, a Magyarországon foglalkoztatottakkal fennálló munkaviszonnyal kapcsolatos előírásokat. A szükséges törvénymódosításokat a parlament már elfogadta, és kihirdetésre is kerültek. Például az a dótörvények, a számviteli törvény, a devizatörvény, az illetéktörvény, a vámtörvény, a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításai.
