Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
3415 Így az 1997. no vember 16ai ügydöntő népszavazáson az 50 százalékos részvételt ugyan el nem érő szavazók 85 százalékának csatlakozást kifejező szándékával - vagyis a választópolgárok kisebbik felének akaratával alátámasztva - a nemzeti szuverenitás bizonyos mértékű felad ásának útjára léptünk. Ma e kisebbségi népakarat jegyében - s feltehetően a már itt állomásozó idegen fegyveres erők legitimációjának biztosítása érdekében - a csatlakozás törvényi megalapozásához kezdtünk hozzá. Véleményünk szerint kormányhatáskörben azon együttműködési feladatok engedélyezését tartjuk megengedhetőnek, amelyek biztonságpolitikai szempontból nem aggályosak, s nem lépnek túl olyan személyitechnikai nagyságrendeket, amelyek az Országgyűlés számára költségvetési, vagy más stratégiai megfontol ást követelnének, továbbá azokat, amelyek nemzetközi szerződésből fakadóan évente előre tervezhetőek, s amelyeknek végrehajtására az illetékes tárca elkülönített költségvetéssel rendelkezik. Ezekről ugyanis - a költségvetésen keresztül - az Országgyűlésnek is tudomása van. A tervtől eltérő, előre nem várható feladatok újabb pénzkeretek felhasználását tennék szükségessé, ezért ezen, nem fegyveres beavatkozással járó feladatok jogosultságát, s ezek végrehajtása során az államhatár átlépésének engedélyezését a z Országgyűlés előzetes hozzájárulásához célszerű és indokolt kötni. (9.30) A kormány kompetenciájába tartozó döntés esetében feltétlenül indokoltnak tartjuk azon fegyveres kontingens nagyságrendjét, tartózkodási időtartamát meghatározni, amelyek határátlé pését a kormány engedélyezheti, és azt is, hogy egyidejűleg mekkora erők tartózkodhatnak a magyar fegyveres erők részéről külföldön, illetve külföldi fegyveres erők részéről hazánk területén. Teljesen más elbírálást igényel a külföldi fegyveres erők, illet ve a magyar fegyveres erők határátlépésének kérdése, ha azt az ENSZ, az EBESZ vagy esetleg a NATO felkérésére végrehajtandó feladatok céljából teszik. Az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozhatnak az ENSZ vagy az EBESZ felkérésére végzett, illetve a NAT O szervezetének a Biztonsági Tanács határozatában megerősített döntésén alapuló béketámogató tevékenység, fegyveres védelmet igénylő humanitárius segítségnyújtás vagy más veszélyes külföldi tevékenység, továbbá a kormány döntési jogkörét meghaladó katonai kontingens szerződéses követelményekből fakadó vagy nemzetközi szerződésben rögzített békekiképzési feladatainak végrehajtása céljából történő határátlépés és átvonulás. Összességében tehát, ha már Magyarország csatlakozik a NATOhoz, az alkotmánymódosítás nak nem a módosító javaslatokban foglalt tételeit kifogásoljuk elsősorban, hanem főképpen azt, ami kimaradt belőle. Így tehát szerintünk az alkotmányban rögzíteni kellene, hogy egyszerre milyen kontingens lépheti át a magyar határt, akár kifelé magyar csap atok, akár befelé külföldi csapatok, egyszerre mekkora külföldi kontingens tartózkodik Magyarországon - ezek sajnos hiányoznak. Továbbá szólni kell azokról az ország biztonságát és szuverenitását alapvetően veszélyeztető, a közvéleményt élénken foglalkozta tó problémákról, amelyekről a javaslat nem tesz említést, és amelyek meghatározhatják a környező országokhoz való viszonyunkat. Ezek: a külföldi fegyveres erők huzamos idejű állomásozása, illetve támaszpont létrehozása hazánk területén - szerintünk ez is a lkotmányba foglalandó ; továbbá tömegpusztító, tehát nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyvereknek hazánk területére történő behozása, raktározása vagy területünkről való alkalmazása; ezek is hiányoznak az alkotmányból is és a tervezetből is. Ezek olyan ho rderejű kérdések, amelyeket nem elegendő a honvédelmi alapelvekben szőrmentén említeni, hanem az alkotmány általános rendelkezésében kell a fentiek tilalmát deklarálni. Az atomfegyver vagy támaszpont jelenléte hazánk területét stratégiailag felértékelné, ami nem biztonságot eredményezne, az atomfegyver nem békét, hanem halált hozna a nemzetre. Ilyen "biztonságra" pedig a nemzetnek nincs szüksége. Itt ma egy korábbi felszólalásban elhangzott az is, hogy a NATOhoz csatlakozás a legolcsóbb védelmi megoldás. Úgy gondolom, az ország biztonságát és függetlenségét, szuverenitását nem szabad pénzkérdésként tekinteni. Ha elődeink is így tekintették volna, nekünk ma nem lenne miről
