Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - Dr. Szabó Erika (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Kemenes tetemes üzleti érdekeltségei a Postabankban, avagy mit vizsgált a könyvvizsgáló?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3357 gazdasági elit tagja, az üzleti etika elemi szabályait és gyakran a hatályos jogszabályokat is rendre megszegve próbál minél nagyobb üzleti befolyásra é s anyagi előnyökre szert tenni. Az, hogy ezek az urak mekkora károkat okoznak a társadalom egészének, legtöbbször csak találgatható. Jelen esetben az is csak feltételezhető, hogy lehet némi összefüggés Kemenes Ernőnek a Postabankkal ilyenolyan módon kapcs olatban lévő üzleti érdekeltségei és azon tény között, hogy a Postabank könyvvizsgálója a Kemenes Ernő által vezetett Deloitte&Touche. Kérdezem ezért az államtitkár urat a következőkről: milyen lépéseket tett a Postabank jelenlegi (Az elnök a csengő megkoc ogtatásával jelzi az idő leteltét.) vezetése az előzőekben felvetett összeférhetetlenség kivizsgálása érdekében? Terveze a kormány valamilyen intézkedést annak megakadályozására, hogy a jövőben hasonló gyanúnak még az árnyéka se vetődhessen a pénzintézete k auditálását végző könyvvizsgáló cégekre? (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Varga Mihály államtitkár úr válaszol. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő As szony! Mindenekelőtt hadd kezdjem azzal a válaszaimat, hogy attól függően, hogy egy auditáló cég mely időpontra vonatkozóan vizsgál, és mely hitel vagy befektetési állományt vizsgál, persze eltérő eredmények jöhetnek ki, abban azonban kétségkívül igaza van , hogy talán elkerülhető lett volna az a 158 milliárd forintos veszteség, ha a korábbi években az auditáló cég egy pontosabb és hitelesebb tájékoztatást ad a bank valós helyzetéről. Az első kérdésére válaszolva: a Postabank új vezetősége 1998. augusztus 10étől kizárólag pályáztatás útján, több ajánlat bekérésével köt szállítói szerződést, a régi szerződéseket pedig folyamatosan felülvizsgálja. A fenti időponttól kezdve a Postabank nem áll üzleti kapcsolatban a Kemenes Ernő által jegyzett céggel. Ettől az i dőponttól kezdve az interpellációban említett közvetett kapcsolat sem áll fenn, így a vélelmezett vagy valós összeférhetetlenséget a Postabank megszüntette. A Deloitte & Touche középeurópai igazgatósága neves jogi irodát bízott meg az ügy jogi és etikai k ivizsgálásával, melyhez kérte a Könyvvizsgálói Kamara közreműködését is. A Postabank jelenlegi vezetése úgy gondolja, hogy a kivizsgálással megbízott résztvevők köre kellő garanciát nyújt az esetleges összeférhetetlenség megválaszolására, feltárására. A Po stabank Rt. vezetősége a konkrét ügyben további lépéseket a december 30ai közgyűlésig nem tervez. Kérdésének második részére válaszolva engedjen meg néhány gondolatot. A könyvvizsgálatra, a könyvvizsgálói kötelezettségre vonatkozóan részletes szabályokat a számvitelről szóló törvény, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény állapít meg, illetve ír elő. Ezeknek a jogszabályi pontoknak a megsértése esetén többféle eljárásra kerülhet sor. Egyrészt a Mag yar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény előírásai szerint - idézem - etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki a könyvvizsgálói tevékenységből eredő kötelezettségét megszegi, aki a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabályok szerint végzi. Ennek vélelmezése esetén a kamarához lehet fordulni etikai eljárás lefolytatása céljából. Ennek következménye a bizonyítás végén akár a kamarából történő kizárás is lehet. A hivatkozott jogszabályok alapján a könyvvizsgáló anyagi felelősséggel is tartozik munkájáért. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a polgári törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók. Amennyiben bizonyított módon kárt okoz megbízóinak, a gazdasági társaság tulajdonosainak, illetve hitelezőinek, kártérítésre kötelezhető. Ezen eljárásra az érdekeltek ilyen irányú kezdeményezése esetén kerülhet sor. A leírtak alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál a könyvvizsgáló elleni etikai eljárás lefolytatását is lehet kezdeményezni, aminek a végén vizsgálható az összeférhetetlenség kérdése is.
