Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3311 A világméretű foglalkoztatási problém ákhoz most tetemesen hozzájárul az az Európai Unió is, amelyből a most előterjesztett törvényjavaslat hatásaként a legtöbb vállalkozó érkezhet hozzánk, amelynek tagállamaiban hozzávetőleg 17 millió munkanélkülit tartanak nyilván 1998ban, azaz a munkaerőá llománynak mintegy 10 százalékát. Súlyosbítja a problémát, hogy a nemzetközi szervezetek ugyanakkor elismerik, hogy a hivatalosan közzétett adatok jelentős mértékben lefelé torzítanak, azaz jóval kisebbnek mutatják a bajt, mint amekkora az valójában. A vil ágméretű gazdasági recesszió a munkaerőpiacok átrendeződésével fog járni, és tapasztalható lesz majd az a jelenség, hogy a munkaerő a fejlettebb gazdasági régiókból fog a fejletlenebb gazdasági régiókba jönni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat súlyos hiány ossága, hogy a törvény elfogadása és a világgazdasági válság magyarországi hatásaként előálló munkaerőpiaci alkalmazkodási mechanizmusok még csak végiggondolásra sem kerültek. Tisztelt Képviselőtársaim! Nincsenek hatásszámítások, NyugatEurópából mennyi v állalkozó, mennyi munkát vállalni szándékozó ember érkezik az országba, ez Magyarországon mennyi munkaerőpiaci telítettséget fog okozni. NyugatEurópában az individuális alulfoglalkoztatásban szenvedők tömegei indulhatnak el KeletEurópa, így Magyarország felé. A törvényjavaslatot véleményünk szerint a kormányzat - helytelenül - csak diplomáciai feladatként kezeli. Egy diplomáciai kötelezettségként jelenik meg az előttünk fekvő törvényjavaslat. Nem veszi figyelembe azt az alapvető helyzetet, illetve világg azdasági összefüggéseket, amelyekből jóval súlyosabb következtetéseket kellene levonni. Így azt mondjuk, hogy a magyar külügy súlyos tévedése, a világgazdasági kihívásokra vonatkozó alkalmazkodó képességének és helyzetfelismerő tudatának gyenge hatásfokát mutatta be a Külügyminisztérium akkor, amikor ebben a formájában ezt a törvényjavaslatot előterjesztette. Itt nemcsak külügyi feladatról van szó, hanem gazdasági, érdekegyeztetési folyamatokról is szó lett volna. Amint említettem, a legsúlyosabb probléma, hogy nincsenek a munkaerőpiacokra vonatkozó hatásszámítások. Javaslatunk az, hogy a kormány vizsgálja felül az álláspontját, és tulajdonképpen a '94. évi I. törvénnyel kihirdetett nemzetközi megállapodásnak a 6. cikk (2) és (3) bekezdései is lehetővé teszi k az újra való átgondolást, hiszen a 2. cikk úgy fogalmaz: "A társulási tanács rendszeresen megvizsgálja a megállapodás alkalmazását és azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország a piacgazdasági rendszerhez vezető folyamatban elért." Tisztelt Képviselő társaim! Amikor közel tíz évvel ezelőtt ezt a nemzetközi szerződést aláírtuk, a világgazdaság helyzete és Magyarország gazdasági lehetőségei egészen mások voltak. Kétségtelen az, hogy '99. február 1jéig hatályba kellene léptetni ezt a törvényjavaslatot, a zonban mi úgy érezzük, némi engedmények kérése az Európai Uniótól még mindig nem okozna akkora bajt a magyar munkaerőpiacon, mintha ez a törvény a kamarákkal, más érdekképviseleti szervezetekkel történő egyeztetések nélkül bevezetésre kerülne. Amikor most pártunk álláspontját megfogalmaztam, nem egy alapvetően nyugatellenesség, külföldellenesség szólal meg belőlünk, hanem az, hogy a belföldi vállalkozókat, azokat a belföldi vállalkozókat, a gyógyszerészeket, az orvos vállalkozókat, az állatorvosokat, akikne k tulajdonképpen a 90 százaléka kényszerből vállalkozó, ezeket a személyeket, a vállalkozás útján elindult embereket egy olyan versenyhelyzetbe hozzuk, amely a részükre nem versenyhelyzet, hanem egy egyoldalú alárendelt helyzet teremtése. Köszönöm megtiszt elő figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, várhatóan ma délután kerül sor a folytatására. Köszönöm együttműködésüket. Az ülés vezetését áta dom Gyimóthy alelnök úrnak. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
