Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA, a Fidesz
3301 átmeneti idő után Magyarország és az Európai Unió biztosítani fogja egymás polgárai számára kölcsönösségi alapon az egymás országaiban, területein vállalkozóként való l etelepedést. Ez a bizonyos Európai Megállapodás az 1994. évi I. törvénnyel lett törvénybe iktatva, amely 1994. február 1jén lépett hatályba, ilyen módon most ezt követően öt évvel, 1999. február 1jén keletkezik a Magyar Köztársaság számára és az Európai Unió tagállamai számára is kötelezettség arra vonatkozóan, hogy valamikor régen, 1991ben meghatározott jogokat egymás polgárai számára a szabad vállalkozási letelepedés tekintetében biztosítsuk. Nyilvánvaló tehát, hogy ma tulajdonké ppen nem vagyunk olyan döntési helyzetben, hogy erről a kérdésről olyan jellegű vitát folytassunk, hogy vajon ez érdekünk vagy nem érdekünk, hasznose számunkra ez vagy nem, hiszen ezt a vitát 1991ben, pontosabban a törvény elfogadásakor, a ratifikációkor , 1994ben kellett volna lefolytatni. Akkor erről nem volt érdemi vita. Mindannyian úgy ítéltük meg, hogy érdemes az Európai Megállapodást ratifikálni, hiszen ez Magyarország számára biztosítja azt a távlatot, hogy egyszer majd az Európai Unió részévé válj unk, és általában is az Európai Megállapodásban foglalt különböző szabályok Magyarország számára hasznosak. Úgy ítélem meg, hogy 1990ben, amikor a magyar kormány letárgyalta a megállapodást, illetve a magyar parlament, amikor 1994ben ratifikálta a megáll apodást, akkor helyesen járt el. Valóban a Magyar Köztársaság érdeke volt és érdeke ma is, hogy az Európai Megállapodás létezzen, és így ma nekünk érdekünk is az, hogy az Európai Megállapodásban foglaltaknak megfelelően az ott megfogalmazott kötelezettsége knek a Magyar Köztársaság időben és megfelelő tartalommal eleget tudjon tenni. A mostani szabályokról még azt érdemes elmondani, ahogy ezt Karl Imre képviselőtársam is említette, hogy amikor az Európai Megállapodásról szóltak a tárgyalások Magyarország, il letve más tagjelölt államok, illetve az Európai Unió között, akkor Magyarország volt az egyetlen, amely kérte, hogy a vállalkozóként való letelepedés lehetősége csak egy bizonyos átmeneti idő után, egy ötéves átmeneti idő után történjék meg. Például Lengye lország és az akkori Csehszlovákia elfogadta, hogy a szerződés hatálybalépését követően azonnal megnyíljon ez a letelepedési szabadság. Erre akkor azért volt szükség, mert úgy ítélte meg az akkori magyar kormány - megítélésem szerint helyesen , hogy kell egy bizonyos idő, míg a magyar vállalkozók föl tudnak készülni a letelepedési szabadság megadásából származó versenyhelyzetre, illetve maguk is föl tudnak arra készülni, hogy az Európai Unió piacain, az Európai Unió területén vállalkozásokat tudjanak alapí tani. Úgy érzem, hogy 1999ben ezek az adottságok a magyar vállalkozók számára sokkal inkább rendelkezésre állnak, hiszen eltelt azóta öt év, és a magyar vállalkozói társadalom jelentős mértékben megerősödött, mint amennyire ezek 1994ben adottak voltak. R endkívül fontos számunkra, hogy ez az első olyan hely, ahol az Európai Unió egyik fontos törekvésén, egyik fontos pozícióján bizonyos rést tudunk ütni, hiszen tudjuk, hogy az Európai Unió egyik tárgyalási pozíciója éppen az Magyarországgal és a többi csatl akozni kívánó országgal szemben, hogy a személyek szabad áramlásának a szabadságát a csatlakozni kívánó országoknak nem kívánja megadni. Ez a most tárgyalt ügy, az Európai Unió területén vállalkozóként való letelepedés ezen a területen rést üt az Európai U nió tárgyalási pozícióján, és bár teljesen nyilvánvaló, hogy nem várható tömeges letelepedés, újfajta népvándorlás a javaslat elfogadásától, hiszen valószínűleg a különböző akadályok, amelyek az egyes tagállamokban érvényesülnek a vállalkozásalapítással ka pcsolatban - a nyelvismeret kérdése, a helyben lakás kérdése, a különböző szakmai és egyéb követelményeknek az ügye , mégiscsak akadályként fognak szerepelni. (10.10) Valamint különböző anyagi ügyek is vannak, amelyek valószínűleg nem fognak nagymértékű n épességmozgást eredményezni. Nem fogják azt eredményezni, hogy akár a magyar piacon az Európai Unió vállalkozói jelentős versenypozíciót alakíthatnának ki, vagy hogy a magyar vállalkozók az európai piacokon okoznának valamilyen gondot. De néhány szakmában, ahol a
