Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
3287 1946tól a magyar népfőiskolákat megsz üntették, évtizedeken át nem működhettek, de ahogy már említettem, a mozgalom a rendszerváltozás kezdetekor ismét erőre kapott, s szinte pillanatok alatt országos szervezetté nőtte ki magát. A népfőiskolákat ismeri a törvényhozás is, hiszen az 1997. évi CX L., a közművelődésről szóló törvény már tartalmazza a népfőiskola fogalmát. Eszerint a népfőiskola olyan felnőttoktatási célú, tanfolyamokat szervező, helyi önszerveződés alapján létrejött szervezet, amelynek pedagógiai programja a szakismeretek átadásán t úl személyiségfejlesztő, állampolgári, közületi elemeket is tartalmaz, s melynek lebonyolítási, oktatási rendszerét a résztvevők maguk is alakíthatják. Felmerülhet a kérdés, hogy az internet korszakában vane létjogosultsága, haszna ennek az oktatási, közm űvelődési formának. Meggyőződésem szerint a válasz egyértelműen igen. A modern technika korában is nélkülözhetetlen a személyes találkozáson, élményen alapuló ismeretszerzés. Ez a közművelődési forma eljuthat a legkisebb faluba is - oda is, ahol nincs semm ilyen kulturális intézmény. A népfőiskola egyik küldetése, hogy önbecsülést adjon a vidéki embereknek, segítse hagyományaikat feltárni és élővé tenni; mindenkit segítsen eligazítani és tájékoztatni azokról a kérdésekről, amelyek hatással vannak életükre, í gy főként a demokratikus intézményrendszerről, a szabadságjogokról, a fontos környezetvédelemről mint az élet minőségének javításáról, s még sorolhatnám tovább. A népfőiskolák bázisai lehetnek a falvakban történő szakképzésnek is. Ma már folyamatos tanulás ra van szüksége annak is, aki dolgozik; gyorsan fejlődik a technika, a tudomány, s ez kihatással van a munkaerőpiacra is. Gondoljunk csak a számítástechnikára: aki rendelkezik számítástechnikai ismeretekkel, annak megsokszorozódnak a lehetőségei. Lassan al apvető elvárás lesz az idegen nyelv ismerete, s különösen fontos a mezőgazdaságból élők folyamatos képzése. Mindezekben nagy szerepük van - és a jövőben még nagyobb lehet - a népfőiskoláknak. Külön szeretném kiemelni az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdését. Az ország helyzetét alapvetően meg fogja változtatni a csatlakozás. Annak érdekében, hogy a vidéki társadalom is elfogadja, magáénak érezze a csatlakozás fontosságát, talán a népfőiskolák tehetnek a legtöbbet. Ahhoz is hozzájárulhatn ak, hogy a magyarság saját hagyományait, értékeit ne adja fel, hanem azokkal tovább gyarapítsa Európát. Tisztelt Ház! Az elmondottakat Móricz Zsigmond gondolatával tudom összefoglalni a legjobban: "Jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni - ez a n épfőiskola célja." Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kormány nevében Várhegyi Attila politikai államtitkár úr kíván szólni. Megadom a szót. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen Tisztelt Képviselő Úr! Németh László írja egy helyen: "A műveltségre nevelésnek az a rendeltetése, hogy az ember megértse helyét, s létét szép és hasznos szereppé tudja alakítani." Azt hiszem, ez a legfontosabb, amit a népfő iskolai mozgalomnak és a népfőiskoláknak meg kell valósítaniuk. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igen nagyra értékeli a társadalmi egyesületek, alapítványok ismeretterjesztő, közösségszervező tevékenységét; a hazai népfőiskolák tevékenysége - köz tük a mintegy 150 szervezetet összefogó Magyar Népfőiskolai Társaság - igen fontos a számára. Ezt ismerte el a minisztérium, amikor a társaság elnökének ez év szeptemberében kitüntetést adott át a Magyar Népfőiskolai Társaság 10. évfordulóján. Valamint ezt az elismerést kívánjuk erősíteni azzal is, hogy az 1999. évi költségvetési támogatási előirányzatot 40 százalékkal kívánjuk emelni. Mivel is foglalkoznak a népfőiskolák? A mai magyar társadalomban olyan közművelődési és felnőttoktatási formákat kell kifej leszteni, amelyek legyenek akár ismeretterjesztő, művészeti,
