Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSIZMÁR GÁBOR
3252 szabadidőtöltés, a gyermekvédelem és devianciák problémája, ez mindmind olyan kérdés, amely a települési önkormányzatok kötelező vagy törvényben megfogalmazott feladata, és amelyhez meglehetősen szűkösen állnak rendelkezésére a források. Meg nem értem, hogy ha egy ilyen logikát - amit a kormány hangoztat egyfolytában - felerősítő, azzal egyetértő módosító indítványt nyújtunk be, akkor a kormány lakonikus tömörséggel miért mondja azt, hogy nem, miért nem próbál továbbgondolkodni azon, hogy miként lehetne ezeket az önkormányzati forrásokat bővíteni. (6.30) Mi ugyanis egyébként forrásként a költségvetésben, tehát szintén önkormányzatoknál a központosított előirányzatként meglévő 150 mill ió forintot, az Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetében megtalálható ifjúsági és sportinformatikai rendszerből 150 millió forintot és a fogyasztói árkiegészítések több mint 70 milliárd forintjából 235,5 millió forintot jelöltünk meg. Itt szeretném megjeg yezni, hogy kormányzati szándék van arra nézve, hogy regionális ifjúsági irodákat hozzon létre a január 1jén majd létrehozandó vagy létrejövő minisztérium. A bizottsági vitában egyszerűen nem derült ki, hogy ezek a regionális irodák mik. Dekoncentrált áll ami szerveke, államigazgatási szerveke vagy szolgáltató intézményeke, és hogy ezeknek a tevékenységéhez hol állnak rendelkezésre források? - merthogy ez a költségvetési törvényben sehol nem található. Valahol eldugta a kormány, nem tudni, milyen összegb en, nem tudni milyen funkcióval, nem tudni minek, ezt az ifjúsági irodák rendszerét, nyolcat az országban, ahelyett, hogy ezt a saját felhasználású, jellemzően irodákra, tehát adminisztrációra félretett összeget inkább odaadná az önkormányzatoknak a valósá gos feladatai megoldásához. Én tehát úgy gondolom, jó lenne, ha a kormány megfontolná, hogy az a politika, amit hirdet mind az önkormányzatok támogatása tekintetében, mind a gyermek- és ifjúsági pénzeszközök dekoncentrált felhasználása tekintetében, milyen összhangban van a saját konkrét álláspontjával, amikor költségvetési módosító indítványokat fogad. A másik ilyen módosító indítványunk, Juhász Gábor, Tóbiás József és Karl Imre képviselőtársammal közösen adtuk be, az ajánlás 192., 322. és 505. pontjában t alálható. Hasonlóképpen egy normatív támogatás az önkormányzatok gyermeküdültetési feladatokra, ennek az összegeként a diákkorosztályra vetített, a 618 éves korosztályt számítási alapul véve 400 forint/fő összegű normatív támogatást javasoltunk kifejezett en gyermeküdültetési feladatok ellátására. Forrásaként nem is mást jelöltünk meg, mint egy hasonló célú kormányzati fejezetben lévő összeget, vagyis a Szociális és Családügyi Minisztérium üdülés szociális célú támogatásra rovatot, ahol még így is maradt tö bb mint 300 millió forint. Ha valóban szándékában áll a kormánynak a gyermek- és ifjúsági üdültetést támogatni, ha valóban szándékában áll a kormánynak azon családokat támogatni, ahol a gyerekek évek óta nem jutnak el nyári táborba, üdülésre a nyári szünid őben, akkor, azt gondolom, a legjobb helye ennek a pénznek ott van, ahol ezeket a családokat jól ismerik, ahol ezeket a gyerekeket, fiatalokat jól ismerik, vagyis minél közelebb hozzájuk, vagyis nem a Szociális és Családügyi Minisztériumban, ahol ezt nem i smerik, hanem az önkormányzatoknál, ahol pontos képe van az önkormányzatoknak arról, hogy hol szorít a cipő, hol tudnak segítséget nyújtani a felnövekvő generáció üdüléséhez, táboroztatásához. Itt szeretném megjegyezni, hogy az előző kormány nagyságrendile g hasonló összeget fordított pályázati úton ilyen célra, amikor a gyermek- és ifjúsági alapprogramból, a turisztikai előirányzatból, idegenforgalmi előirányzatból, Nemzeti Üdülési Alapítvány, Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány együttműködésében 199 8ban megközelítőleg 550 millió forintot használt fel erre a célra. És pontosan az a tapasztalat mondatja velünk és javasoltatja velünk ezt a normatív támogatást, hogy amikor ezt a pályázatot a kormány meghirdette, akkor nagyságrendekkel nagyobb, tehát nem 550 millió, hanem több milliárd forint összegű igény jelent meg, jelezve azt a kutatók által igen régóta hangoztatott nagyon negatív tendenciát, mely szerint a nehéz sorsú, kis jövedelmű családok
