Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAKONYI TIBOR - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BAJA FERENC
3230 Problémának látjuk - és ezen a területen is adunk be módosító javaslatot , hogy bár összegszerűen a területfejlesztés egészére nem csökken a forrás a költségvetésben, ezt el kell ismerjem, ugyanakkor, miv el nagyon jelentősen átalakul, nagyon jelentősen növekszik az úgynevezett segélykeret a területfejlesztés egészében, ez kiszámíthatatlanná teszi a területi tervezést és a területfejlesztést az előzőekhez képest. Önmagában sem tartjuk szerencsésnek azt, hog y a segély irányába mozdul el a magyarországi területfejlesztés. Azért nem, mert ez szintén, ugyanúgy, ahogy a környezetvédelemnél mondtam, egy rossz irányú visszamozdulást jelenít meg. Újra nem állítom azt, hogy az előző időszakban a területfejlesztés for ráselosztási rendszere maradéktalanul, tökéletesen működött. Szó sincs erről. Sőt, azt állítom, hogy az első lépését tettük meg annak az útnak, amikor egy programszerű fejlesztést valósíthatunk meg Magyarországon. Sajnos, az előző négy évben is inkább pály ázati úton, különféle projektekre adtunk területfejlesztési forrásokat, de ennek a hatásai pozitívak voltak. Ugyanakkor nem elegendőek abban az értelemben, hogy nem eléggé programelvűvé vált így a területfejlesztés. (4.20) Magyarul: azt mondom, hogy a költ ségvetés átalakítása során támogatni fogunk minden olyat, amelyik a területfejlesztés esetében a programszerűséget veszi alapul, és nem annyira a segélyeket, hanem a tervezhetőséget, azt, hogy ez a tétel év mint év épüljön be a magyar oldali költségbe és a kofinanszírozásba. Nem örülök annak ezért, még akkor sem, ha ez a kormány ebben az előzőek hagyományát veszi át, hogy a privatizációs bevétel újra a területfejlesztési feladatok egyik jelentős forrása, hétmilliárd forint erejéig. Már az előző kormány idej én sem örültem neki, de tudomásul kellett vennem. Nyilván mostani minisztertársam is csak tudomásul tudta ezt venni, mégis aggályos abból a szempontból, hogy a privatizációs bevételek egyre fogynak, miközben a területfejlesztési források támogatása egyre n agyobb mértékben kellene hogy beépüljön a költségvetés egészébe. Én tehát indokoltnak tartottam volna, ha ebben az esztendőben legalább a fele, mondjuk, 3,5 milliárd forint megtervezésre kerül normál költségvetési források között, nem pedig a privatizációs bevétel terhére. Azt csak remélni tudom, hogy ebben az évben jobban fog működni az a rendszer, amelyet az előző kormány idején alkalmaztunk, nevezetesen hogy a privatizációs bevétel terhére hiteleket lehetett fölvenni, kamatmentes hiteleket, és ezzel lehe tett finanszírozni a megyei fejlesztési programokat. Ez már az elmúlt évben is komoly nehézségeket okozott a gyakorlati végrehajtásban. Azt gondolom, hogy a következő évben is ez lesz a probléma. Jobb lett volna elkerülni ezeket a gondokat, és immáron a kö ltségvetésbe beépíteni a területfejlesztés forrásrendszerét. Nem látjuk ma még világosan, nem kifogásoljuk, de mindenesetre aggályosnak tartjuk azt, hogy miközben nincs a regionális fejlesztési tanácsoknak érdemben kiépített intézményrendszere, aközben elé g jelentős forrásokat raknak a regionális fejlesztési tanácsi szintre. Úgy érzékeljük, úgy látjuk ezen a területen, mintha a pénzügyi költségvetési vita keretében kellene tartalmi és érdemi viták helyett dönteni területfejlesztési kérdésekről. Jobb lett vo lna, hogyha a pénzügyi terveket megelőzően a kormányzat tájékoztatta volna a tisztelt Házat arról, hogy milyen módosításokat tervez a területfejlesztési intézményrendszer egészét illetően, és ezen változtatásokhoz történik meg a finanszírozás odarendelése. Most az érzékelhető, hogy bizonyos területeken vannak források, amelyek, úgy tűnik, az elkövetkezendő időszakban nagyobb prioritást fognak élvezni. Ezeket mi egyelőre nem vitatjuk, de nehéz azt mondani, hogy ez a gondos tervezés eredményeként született me g így, ebben a rendszerben. Az elmúlt időszakban kísérlet történt arra vonatkozóan is, hogy a parlament területfejlesztési határozatának a módosításával alakítsuk át a területfejlesztés intézményrendszerét. Mi mind a kettőt nehezményezzük: azt is, hogy a t erületfejlesztés eddig kialakult intézményrendszerét, ami az EU számára is nagyon pozitív és elfogadott, akár a költségvetési vita
