Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAKONYI TIBOR - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BAJA FERENC
3226 Ezé rt adunk tehát be olyan típusú módosító indítványt, amelynek a lényege az, hogy ha a kormánykoalíció úgy dönt, hogy mindenképpen megszünteti a Központi Környezetvédelmi Alap önállóságát, akkor is átlátható és törvényi szabályozással és mindenképpen az Orsz ágos Környezetvédelmi Tanács beleszólásával ossza szét a Központi Környezetvédelmi Alapból megmaradt forrásokat. Szeretnék itt egy gondolat erejéig kitérni arra, hogy ade ez a költségvetés a környezetvédelem számára plusz forrást vagy nem ad. A mi megítél ésünk szerint a környezetvédelemre fordított 910 milliárd forintos emelkedés lényegében a környezetvédelmi termékdíjakból, illetve az üzemanyagtermékdíjból származik, ami tehát azt jelenti, hogy a költségvetés egésze, tehát az állam más forrásokból jelen pillanatban egy fillért nem ad a környezetvédelemre. Pusztán azt adja vissza, amit a magyar állampolgárok különféle járulékokon keresztül befizetnek a környezetvédelem számára. Nem tartjuk ezt szerencsésnek. Beszéltünk erről: jobb ma valamivel a gazdaság helyzete, mint volt az elmúlt időszakban. Igenis indokolt, hogy prioritásként szerepeljen a központi feladatok között a környezetvédelem ügye; nem elegendő csak a környezetvédelmi termékdíjakból, járulékokból visszaforgatni a környezetvédelem területére! E zért azon túl, hogy módosító javaslatot adtunk be arra vonatkozóan, hogy megmaradjon a Központi Környezetvédelmi Alap, módosító javaslatot adunk be arra vonatkozóan is, hogy jelentős összeggel növekedjék a környezetvédelemre fordított fejlesztések aránya. Erre az összegnövekedésre azért is szükség van, mert a nemzeti környezetvédelmi program egyébként nem végrehajtható egyrészt; másrészt pedig azért is szükség van erre, mert az európai uniós csatlakozásnak egyik kulcskérdése a környezetvédelemhez kötődő fej lesztések és beruházások megvalósítása. Márpedig egyik évről a másikra nem szüntethető meg az a hátrány, amelyet Magyarország fölhalmozott az elmúlt öttíztizenöthúsz évben, és amely hátrányt érdemben nem sikerült az előző nyolc esztendőben sem ledolgozn i olyan mértékben, mint ahogyan ez szükséges lenne, különösen a beruházási területeken; nos, nem fogjuk tudni egyik évről a másikra, mondjuk, 2001 és 2003 között, két év alatt azokat a fejlesztéseket elvégezni, ha nem készülünk föl erre időben, és ez megak adályozhatja Magyarország érdemi európai integrációját. (A jegyzői székben dr. Juhászné Lévai Katalint Mádai Péter váltja fel.) Szeretném elmondani azt, hosszú ideig vita volt arról, hogy nincsenek megalapozott tanulmányok arra vonatkozóan, mibe kerül az e urópai uniós csatlakozás, mennyit kell fordítanunk nekünk a környezetvédelemre ahhoz, hogy valóban elérjük az Európai Unió normáinak megfelelő környezetvédelmi beruházások szintjét. Az elmúlt években ezért elindítottunk egy olyan kutatást, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián végeztek, és amely kutatás eredményeként körülbelül húsz kötetben van összegezve és számszerűsítve, hogy mennyi forrás szükséges ahhoz, hogy Magyarország föl tudjon zárkózni környezetvédelmi szempontból az európai uniós csatlakozáshoz . Szeretnék idézni ebből a tanulmányból, amelynek a lényege az, hogy ha tartani tudnánk - egy kicsit feszítetten - a nemzeti környezetvédelmi programban elfogadott GDPértékeket, és ha aszerint tudnánk növelni a környezetvédelemre fordított forrásokat, akk or lényegét tekintve tíz év alatt tudnánk csatlakozni az Európai Unió környezetvédelmi normáihoz. Ez tehát azt jelenti, hogy így is előfordulhat az, hogy derogációt kell kérnünk a környezetvédelem területén, tehát bizonyos területeken mentességet bizonyos időszakra ahhoz, hogy megfeleljünk az európai uniós elvárásoknak. De ha ezt a trendet, ezt a tendenciát föl tudjuk vázolni és be tudjuk mutatni, a mi megítélésünk szerint ez a tíz esztendő a nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásával elegendő lenne a rra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit, legalábbis a környezetvédelem területén, biztosítani tudjuk. Szeretném azonban világossá tenni, hogy abban az esetben, ha az állam nem fordít lényegesen többet erre a területre, akkor irreális az a z elvárás, hogy mindezt a feladatot a vállalkozókkal, illetve a magánszférával fizettessük meg. (4.00)
