Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAKONYI TIBOR - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BAJA FERENC
3224 nevezetesen, hogy maguk az állampolgárok felismerjé k azt, hogy a környezetkárosító termékekért, a környezetet jobban terhelő technológiákért többet kell fizetniük, illetve ha bizonyos technológiák és termékek terhelik a környezetet, azokat további díjakkal terheljük, és ezáltal megnehezítjük ezeknek a társ adalmi használatát. Ez a típusú Európai Uniókonform szabályozás ugyanis arra a megegyezésre épül, amely megegyezésnek a kormány, a parlament, az állampolgár és a gazdaságpolitika közötti azon konszenzus az alapja, hogy nem vonják el ezeket az adókat, nem csoportosítják át újra és újra a költségvetésen keresztül másmás területekre, mert ebben az esetben az állampolgárok egy idő után nem látják biztosítottnak, hogy az ő adóforintjaik a megfelelő helyre kerülnek. Ezért tehát módosító javaslatomban ki fogok a rra térni, hogy mi továbbra is azt javasoljuk, és megfontolásra ajánljuk a kormánynak és a kormánykoalíciónak, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapot ne szüntesse meg, tartsa meg a Központi Környezetvédelmi Alapot, és olyan irányba vigye tovább a Központi Környezetvédelmi Alap működtetését, amely ennek az alapnak az önállóságát növeli. Félreértés ne essék, nem gondoljuk azt, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap az elmúlt négy esztendőben kiemelkedően jól működött volna. Nincsenek ilyen illúziónk. Az alap nagyon jelentős növekedésen ment keresztül, a növekedéshez kötődően az alap szabályozása sokszor változott, ezek az átalakulások reményeink szerint pozitív irányba haladtak. Ezt egyébként az Állami Számvevőszék és a civil zöldszervezetek is visszaigazolták , de ezzel együtt is úgy gondolom, ha a kormány abba az irányba tenne lépéseket, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapot egy zöldbankká formálja, hogy ennek az alapnak kifejezetten a pénzügyi feltételrendszerét szigorítja, hogy a szakmaiságát szigorítja, h ogy ezt az alapot még inkább elhozza esetleg magától a környezetvédelmi tárcától, és akár egy lengyel példa alapján egy zöldbank alapjává formálja a Központi Környezetvédelmi Alapot, ezt mi kifejezetten támogatnánk és üdvözölnénk. Ez egy ellentétes irányú mozgást jelentene, nem a költségvetésbe való beintegrálásával növelné az ellenőrizhetőséget és a szakmaiságot, hanem kifejezetten a banki szféra irányába vinné el a zöldpénzek felhasználását. Erre azért is szükség lenne, mert nyilvánvaló, hogy a Központi K örnyezetvédelmi Alapnak nemcsak a költségvetéshez kötődően vannak feladatai, hanem feladatai vannak a zöldipar, a környezetvédelmi ipar finanszírozása segítségében is, illetve a nemzetközi forrásrendszereknek a Központi Környezetvédelmi Alapon keresztüli k örnyezetvédelemhez való eljuttatásában is. Nem véletlen az, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapnak volt meg az a lehetősége, hogy gyakorlatilag a Phareon keresztül közvetlenül fogadhatott be európai uniós forrásokat, és a Központi Környezetvédelmi Alap elbírálásával együtt ítélhettünk oda programokat, nem pedig a brüsszeli szabályozás alapján. Éppen ezért mi a magunk részéről tehát indokoltnak tartjuk, hogy a Központi Környezetvédelmi Alaphoz kötődő módosító javaslatainkat legalábbis megfontolással tárgy alja meg érdemben a parlament. Az alap felhasználásának a továbblépésénél, mint ahogy említettem, az egyik lehetőség az lenne, hogy egy banki szisztémában gondolkodjon a kormány és a parlament, és felajánlom azt, ha ebbe az irányba tesz lépéseket, mi késze k vagyunk egy ilyen típusú átalakulást támogatni. A másik, ami a Központi Környezetvédelmi Alap szabályozásához kötődik, a következő: milyen típusú ellenőrzések szükségesek költségvetési források felhasználáshoz? Ebben az értelemben el kell mondanom azt, h ogy a Központi Környezetvédelmi Alap felhasználásához az egyik garanciát a környezetvédő szervezeteknek és a környezetvédelmi iparnak a források felhasználása befolyásolásához kötődő garanciavállalása teremtette meg. Éppen ezért a másik kérdés az, hogy a K özponti Környezetvédelmi Alap esetleges megszüntetése után milyen típusú garanciája marad a magyar társadalomnak, a környezetvédelmi ipar szereplőinek, a gazdasági kamaráknak, az önkormányzatoknak, a civil szerveződéseknek, milyen garancia van arra, hogy á tlátható rendszerű, kiszámítható legyen a Központi Környezetvédelmi Alap helyett a célelőirányzat működtetése.
