Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VOJNIK MÁRIA
3212 gyermekgondozási segély univerzálissá tétele - amely 230 ezer fő helyett 260 ezer főt fog érinteni - körülbelül 6,7 milliárd forint többletkiadást jelent. A gyermeknevelési támogatás 55 ezerről 56 ezer főre való kiterjesztése mintegy 0,2 milliárd forintos többletkiadást jelent. Ez a kiadási többlet - véleményünk sze rint - olyan családoknak kedvez, akiket egyébként a kormány egyszer az adókedvezmények során már preferált. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! A Tárki, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a KSH adataiból egyértelműen kiderül, hogy a gyerekes cs aládok többsége a jövedelmi létra alján helyezkedik el. Az az összefüggés is egyértelmű, hogy minél több gyerek van egy családban, annál valószínűbb, hogy ez a család szegény, és a kormány által választott támogatást vagy kedvezményt nem fogja tudni igényb e venni. A családi pótlék reálértéke folyamatosan csökken. A kormány most azoknak a családoknak kíván kedvezni, akik egyébként is jelen vannak a munkaerőpiacon, és van olyan jövedelmük, hogy maradéktalanul ki tudják használni az adókedvezményt. Ez a keret azonban a gyermekes családoknak csak kisebbik részét érinti. A mélyszegénységben élő gyermekes családoknak ez a kormánykoncepció nem kedvez. Az 1996os KSHfelmérések szerint a gyermekes háztartások mintegy 20 százalékában - ez körülbelül 216 ezer háztartá st érint - a családok bevételeinek 50 százalék fölötti része a társadalmi jövedelem. Ez a 216 ezer háztartás nagyon nagy szám, tisztelt képviselőtársaim. Ezért azt gondolom, a kormánynak az az érvelése, hogy a saját munkájukból élő, a saját jövedelemmel re ndelkező háztartásokat vagy családokat kell támogatni, ezt a 216 ezer családot egészen biztosan súlyosan és hátrányosan fogja érinteni. Ezért próbáltuk meg módosító indítványunkkal a családi pótléknak - nevezzük családi pótléknak a családi támogatást - leg alább olyan mértékű emelését elérni, amelyik legalább az inflációt követné. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Az ajánlási kötet 329. sorszámát követően több ponton próbáltuk a családi támogatások mértékét valamilyen módon emelni. A legkisebb beadott módosításunk azt a 11 százalékos inflációkövetést próbálja megcélozni, mely tisztelt államtitkár úr, mintegy 14,7 milliárd forintba kerül. Vagyis körülbelül annyiba, amennyibe ennek az ellátásnak az univerzálissá tétele került volna. A másik módosító indít ványunkban javaslatot teszünk ennek a családi támogatásnak egy, az infláció fölötti igen mérsékelt emelésére. Ez mintegy 15 százalék körüli támogatási többletet jelentett volna. Ellenzéki képviselőtársaim több változatban terjesztették be ezeket a módosító indítványokat, és azt gondoltuk, hogy ezek valamelyike kedvező fogadtatásra talál kormánypárti képviselőtársaink körében is. Ma már úgy tűnik, hogy ez a kormányzati akarat - mely a családok egy részét ezekből a támogatásokból kifelejti, nem veszi figyelem be azt sem, hogy a családi támogatások értékvesztése ennek a több mint 200 ezer családnak nagyon súlyos veszteséget jelent - nem talált meghallgatásra. Ugyanilyen módosító indítványt adtunk be 408. számon a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak növelésére. A lapjában véve szerencsénk van, hogy az ország költségvetésének tárgyalásával együtt a családok támogatásáról és a társadalombiztosítási nyugdíjak módosításáról szóló törvényt is vitatja a tisztelt Ház. De ez csak egy elméleti szerencse, hiszen a bizottsági vitákban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a legracionálisabb érvelésünk sem talál meghallgatásra ezeknek a módosító indítványoknak a megtárgyalásakor. Mégsem adhatjuk fel a reményt, hogy ezek valamilyen módon célba érjenek, ezért adtuk be ezeket a módosí tó indítványokat. A másik javaslat az egészségügyi fejezethez kapcsolódik. Konstruktív ellenzékként ebben az esetben is olyan módosító indítványokat fogalmaztunk meg, ahol a kormány prioritásai elméletileg lehetővé tennék az általunk megfogalmazott módosít ások elfogadását is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét csak arról van szó, hogy a múlt heti bizottsági vitában - bár a Pénzügyminisztérium tisztelt képviselője módosító indítványainkat nem támogatta - az Egészségügyi
