Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
322 ELNÖK (dr. Áder János) : Bejelentem továbbá, hogy a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja Lá nyi Zsoltot, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja Csapody Miklóst, Csáky Andrást, Gémesi Györgyöt, Herényi Károlyt, Németh Zsoltot, Szászfalvi Lászlót és Varga Istvánt, az SZDSZ képviselőcsoportja pedig Kis Zoltánt és Pető Ivánt frakcióvezetőhelyet tessé megválasztotta . Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett elsőként Frajna Imre frakcióvezetőhelyettes úr, FideszMagyar Polg ári Párt. Megadom a szót. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A történet, amiért napirend előtt szólni kívánok, már 1994ben elkezdődött, a dolog aktualitását azonban az adja, hogy az eset máig sincs rendezve, a biztosítottak pénzének pazarlása azóta is folyamatosan zajlik. Bizonyára sokan emlékeznek arra, mekkora botrányt kavart az Állami Számvevőszék jelentése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár székházának építéséről. A pazarlásnak ekkora mértékével addig n em találkozhattak sem a képviselők, sem az állampolgárok. A székház 1993as áron több mint 3 milliárd forintba került... (Közbeszólások: Nem halljuk!) A székház 1993as áron több mint 3 milliárd forintba került, és ennek az összegnek majd egyharmada megkér dőjelezhető hasznosságú volt. Ám nem telt el egy év sem, és a székház szűknek bizonyult, vagy csak annak tűnt. Így néhány főosztály elhelyezésére irodákat szándékozott bérelni az egészségpénztár. Ezért az egészségpénztár akkori titkárságvezetője szerződést kötött a Váci út 37. szám alatt található ingatlan VI., VII., VIII. és IX. emeletén, összesen 4043 négyzetméter irodahelyiség és 40 személygépkocsi számára, parkolóhely bérlésére. A szerződés, ha nem mindannyiunk zsebére menne, igen tanulságosnak is nevez hető lenne, legalábbis jogász képviselőtársaim számára. Valószínűleg ez a szerződés a magyar jogtörténetbe egy egészen egyedi polgárjogi szerződésként fog bevonulni, mert ennyire előnytelen feltételeket szerződésben kikötni még nem nagyon lehetett látni, a bérleti díjon felül is, ugyanis az OEP úgynevezett üzemeltetési és mellékköltségeket is fizet. Így megfizeti a bérbeadó minden kiadását az épület üzemeltetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatban, valamint az épületet terhelő adókat és az épül etet terhelő biztosítást is. A szerződés szerint az üzemeltetési költség körébe tartozik még a házgondnok, a recepciószolgálat, az éjjelnappali őrzés és a ház menedzsmentjének a költsége is. A bérleti díjat 3 hónapra előre kell megfizetni, késedelem eseté n pedig a jegybanki alapkamat kétszerese fizetendő. A bérleti díj nagysága az osztrák schilling vételi árfolyamát követi. Ha a bérlő nem használja a fűtő- és melegvizes berendezést, az nem mentesíti őt attól, hogy ennek a költségeit megfizesse. A bérlő köt eles felújított állapotban visszaadni a bérleti idő végén az ingatlant, ha nem, akkor az ő költségére elvégezhető ez a felújítás. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mindenhol így van.) A szerződés idő előtti felmondására csak a bérbeadónak van lehetősége, a kkor, ha a bérlő nem fizet. Ez esetben viszont a bérlőnek meg kell fizetnie minden ebből fakadó kárt, például hogyha a bérbeadónak nem sikerül ugyanilyen feltételekkel más baleknak bérbe adni az ingatlant. A szerződés 5 évre szól, és ugyanilyen kedvező fel tételek mellett további 5 évre meghosszabbítható. A fenti kemény feltételekből talán azt hihetnénk, roppant jutányos árú a bérlet. Nos, tisztelt képviselőtársaim, a havi bérleti díj 1994ben 26 millió forint volt az irodahelyiségekre és 40 millió forint a gépkocsiparkolóhelyekre. Ez mai áron havi 55 millió forint irodabérlet és 85 millió forint parkolóbérleti díj. A szerződés jövő év május elején jár le. Azt hiszem, lesz mit ünnepelni a
