Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. WIENER GYÖRGY
3203 bekezdésének b) pontjában szabályozott gazdálkodási autonómiának. Ez a gazdálkodási autonómia ugyanis csak kétharmados törvénnyel korlátozható, szemben az adóztatásra és a szervezeti autonómiára vonatkozó előírásokkal, a költségvetés azonban közismerten a feles törvények közé tartozik. Ennek következtében költségvetésben nem lehet előírni azt, hogy az önkormányzatok céltartalékként mit irányozzan ak elő. (1.50) Azt sem lehet előírni, hogy az önkormányzatok az szja helyben maradó 15 százalékának meghatározott részét irányozzák elő céltartalékként. Ezért én arra kérném a kormány igen tisztelt képviselőjét, valamint azt a három országgyűlési képviselő t, aki nevével jegyezte ezt a módosító indítványt, hogy ezt a módosító indítványt vonja vissza, illetőleg vonják vissza, és ehelyett fogadják el a 30. számú módosító indítványt, amelynek alapján az önkormányzati támogatások mentesülnének ez alól a zárolás alól, és ennek következtében az önkormányzatok kiadásainak a részesedése a hozzáadott értékből - ha csekély mértékben is, de - legalább emelkedne. Látnunk kell tehát azt, hogy közgazdasági megfontolásokon, önkormányzatpolitikai megfontolásokon túlmenően a z önkormányzati szférával kapcsolatos ilyen erőteljes központi beavatkozás jogi problémákat is felvet, az ilyen törekvések jogi korlátokba is ütköznek. Meg lehetne jelölni természetesen azt az összeget, amelynek terhére történne ennek a zárolásnak a felold ása, erre lennének is javaslataim, nem kívánván azonban több jelen levő képviselőtársaimmal azokat a vitákat lefolytatni, amelyek az előbb már zajlottak, hogy mely területről látnék átcsoportosítható összeget, ettől mint ellenzéki képviselő most elállnék. Nagyon röviden kitérnék a személyi jövedelemadórészesedéssel kapcsolatos módosító indítványokra is, amelyek az 517. szám között találhatók az előterjesztésben. Ezek közül három mindössze technikai módosításokat tartalmaz, ezt a három technikai módosítást nyilvánvalóan a kormány végezte el, ez a három módosítás is a FontCsúcsMádi triász által fémjelezve került be a módosító indítványok közé. Vannak azonban nagyon komoly érdemi módosító indítványok is, amelyek részben itt is kormánypártiak és ellenzékiek, és egy kormánypárti képviselőtől származik több indítvány, amely úgyszintén egy koherens rendszert alkot, s hozzá kell tennem, sokkal radikálisabban nyúl hozzá a kérdéshez, mint ezt az ellenzéki módosító javaslatok teszik. Ha végignézzük ezeket a javaslat okat, akkor látjuk azt, hogy alapvető céljuk a személyi jövedelemadó helyben maradó részének, a ténylegesen helyben maradó részaránynak a növelése. Közismert, hogy 1995ben Bokros Lajosnak az a javaslata, miszerint a személyi jövedelemadóból a települések csak 15 százalékos arányban részesedjenek, az akkori kormányzó pártok között is milyen heves vitákat váltott ki, és végül is született egy kompromisszumos megoldás, amelynek alapján 20 százalék helyben marad, 20 százalék pedig normatív elosztás útján kerül az önkormányzatokhoz. A mostani törvényjavaslatban szereplő megoldás a 15 százalékkal lényegében azon az úton indul el, amelytől 1995ben saját pénzügyminiszterüket is bírálva elfordultak az akkori kormányzó pártok. A 15 százalék valóban egy rendkívül ala csony arány, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy ez az önkormányzatok egyik legdinamikusabb forrása, még akkor is, ha ehhez a bevételhez kétéves késleltetéssel tudnak az önkormányzatok hozzájutni. Éppen ezért én figyelmébe ajánlanám a kormány jelen l évő képviselőjének Lamperth Mónika és Toller László rendkívül mértéktartó módosító indítványát, amely 15 százalékról 18 százalékra emelné fel a helyben maradó részt, és egyben 40 százalékról 43 százalékra növelné az önkormányzati szféra egészének részesedé sét ebből a valóban dinamikusan növekvő forráselemből. Vannak ennél radikálisabb elképzelések is; Tóth Imre kisgazda képviselő, sarkadi polgármester - nyilván igen jól ismerve saját települése és környezete viszonyait - 42 százalékos részesedést javasol, á m emellett még a személyi jövedelemadó 8,05 százalékát kiegyenlítési, kiegészítési célokra kívánja felhasználni.
