Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - POZSGAI BALÁZS - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS
3130 Köszönöm, képviselő úr. Ugyancsak két percre megadom a lehetőséget Pozsgai Balázs képviselő úrnak hozzászólásra, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtárs aim! Tényleg érdekes vitát folytatunk arról, hogy mennyire ítéljük vagy nem ítéljük meg egy költségvetésnek a barátságos vagy éppen nem barátságos jellegét. Gémesi úr utalt arra, hogy mi az elmúlt években akkor nem voltunk tényleg önkormányzatbarátok. Hadd mondjam azt, azért más volt az alapszituáció. Egy recesszióban végrehajtott önkormányzati költségvetési fejezetet kellett akkor elkészíteni, ma egy javuló gazdasági teljesítmények közöttit. Ezért is támadjuk mi, és ezért keveselljük azokat a pénzeszközöke t, amelyek megjelennek az önkormányzati fejezetben. Egy másik gondolat, amely az önkormányzatokat illető gázközművekről szólt. Mindig megfeledkezünk arról, hogy ennek az indítása visszanyúlik 1990re. Én sem akarok borzasztóan messzire visszamenni, itt tén yek jöttek össze. Eljutottunk oda, hogy ezek a vagyonok átadásra kerültek bizonyos százalékos mértékben, 20, illetve 40 százalék mértékben, a gáz 40 százalék mértékben. Az kis öröm számomra, hogy részese lehettem annak a kompromisszumnak, amely 1995 őszén azt eredményezte, hogy lett volna egy olyan módosító indítvány, amelyet mind az önkormányzati szövetségek, de a kormány is elfogadott volna. A szavazáson, ez tény, nem valósult meg. Ugyanakkor a mai napig is, ha erre a dologra gondolok, teljesen más a megí télésem akkor, amikor az utóbbi évtizedben elkészült gázközművekre és azok vagyoni átadására gondolok, és teljesen más, amikor a negyvenes évek végétől már leamortizálódott gázközművekre gondolok, hogy mekkora költségigénnyel jelentkezne ez teherként az ön kormányzatoknál. És még egy dolog: sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy az önkormányzatok az őket megillető vagyont más területen is döntően már értékesítették. Nem látok abban különbséget, hogyha ez a vagyon az állam által lett volna értékesítve és az a bból befolyó pénzeszközzel támogattuk volna az önkormányzatokat. Az eredmény ilyen értelemben mindenképpen ugyanaz. Egy zárómondat, elnök asszony. Annyi, hogy míg Hollandiában le tud ülni egy önkormányzati szövetség a kormánnyal, addig itt sajnos hét van, igaz nem sokkal nagyobb országban, de ezzel a héttel nem fog a kormány leülni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Ugyancsak soron kívüli hozzászólásra megadom a lehetőséget Hargitai János képviselő úrnak, a Fidesz k épviselőcsoportjából. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Újra csak a pontosság kedvéért Burány Sándor képviselő úrnak szeretném a következőket mondani; Gémesi György részben már utalt rá. Burány Sándor egyfajta érdekegyeztetési kö telezettséget keres a kormányon, amikor hiányolja, hogy ez nem történt meg a kormány és az önkormányzatok között. Két jogszabály van, az önkormányzati törvény és a jogalkotási törvény, ami nagyon hézagosan szabályozza ezt a kérdést, mindkettő csak az orszá gosnak minősülő szövetségeknek ad jogosítványt és mindössze annyi jogosítványt, hogy a véleményüket elmondhatják. Ezt a véleményt kell tőlük kikérni. Tehát szó nincs arról, hogy itt többfordulós érdekegyeztetést tartani kellene, jogszabállyal ezt - bármenn yire mosolyog, képviselő úr - nem lehet alátámasztani. Tartalmilag persze ez egy igen gyenge jogosítvány, amivel én szintén egyetértenék, hogy maholnap szabályozzuk ezt, és egy erősebb kötelezettséggel találja szembe magát a kormány, hogy ez az érdekegyezt etés - ami, mondom, ma jogszabályban sincs definiálva - megtörténhessen és érdemi legyen, de ma ezen a kormányon nem lehet olyat számon kérni, amit jogszabály sem szabályoz. (Taps a kormánypártok soraiban.)
