Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PUSZTAI GYULA - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LAMPERTH MÓNIKA
3121 a zárolásból, és hogy a kormánynak érdemes lenne elgondolkodni rajta, és elfogadni a teljes zárolás megszüntetésére vonatkozó módosító indítványt, annyiban mégis szeretném az önkormányzati fejezetnél az t a hangsúlyt megismételni, hogy mindennapi működési gondokat és problémákat fog jelenteni a zárolás. Elsősorban azt kérem a kormánytól, hogy fontolja meg Orosz Sándor javaslatát. Ha ezt nem tudja megtenni valamilyen oknál fogva, akkor másodsorban fontolja meg az önkormányzati bizottságban született javaslatot, amely kivenné az önkormányzati fejezet zárolását a költségvetésből. Valószínűleg csak valamilyen technikai probléma lehetett - a bizottságban utána fogunk nézni ennek , mert amikor kiderült, hogy sz inte minden képviselőcsoportból adtunk be néhányan majdnem szó szerint megegyező módosító javaslatot, akkor a bizottság úgy döntött, kifejezi azt a szándékát, hogy az önkormányzati szférának erre nagy szüksége van. Az önkormányzati bizottságban - pártállás tól függetlenül - egyetértés alakult ki ebben a kérdésben, és ezt a szándékunkat szeretnénk azzal kifejezni, hogy bizottsági módosító indítványként kívánjuk megjeleníteni ezt a konkrét igényt. (19.10) Ez valamilyen módon nem jelent meg az ajánlásban. Utána fogunk nézni, mi ennek az oka. Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a szerdai bizottsági ülésen ezt megismételve, ha ennek valami technikai oka volt, akkor azt kiküszöbölve jelenítsük meg ezt a szándékot. Én meg vagyok arról győződve, hogy azon kívül, hogy Varga Mihály államtitkár úr most nagyon figyel arra, amit mondunk (Varga Mihály: Írom is!) , azon kívül még ez is meg fogja erősíteni, hogy valamennyi párthoz tartozó képviselő együttesen, egyhangúlag fejezi ki ebbéli szándékát. És kérem a kormányt, hogy e zt fontolja meg. A következő kérdés, amelyet módosító indítványainkkal szeretnénk korrigálni, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének nagysága. Nem tudom megkerülni, hogy a rádióhallgatók számára, akik esetleg nem járatosak részletesen a személyi j övedelemadó jellegét tekintve, ne tegyek egy rövid történeti visszatekintést arra vonatkozóan, hogy a személyi jövedelemadónak és az önkormányzati finanszírozásnak milyen összefüggései vannak. Amikor az önkormányzati rendszer létrejött 1990ben, az volt az akkori kormány elhatározása, hogy a személyi jövedelemadó egy olyan adónem legyen, amely az önkormányzatok finanszírozására szolgál. Azt gondolom, ez egy jó idea, egy jó elgondolás volt. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy a legelső évben a személyi jövedel emadó száz százaléka az önkormányzatok bevételét jelentette, az önkormányzatok finanszírozását szolgálta. Azonban nagyon hamar rá kellett arra ébredni a szakembereknek, a politikusoknak, hogy a személyi jövedelemadóban településenként rendkívül nagy különb ségek mutatkoznak. Vannak olyan települések, amelyeken nagyobb a jövedelemtermelő képesség, ahol a népesség jobban keres, ahol magasabbak a fizetések, nagyobb az aktív lakosság száma, és vannak olyan települések, amelyek elöregedtek, nagyon sok a nyugdíjas , sok a munkanélküli, és gyakorlatilag nincsen személyi jövedelemadó. Ez még az Antallkormány idején volt. Ekkor indult el az a szakmai gondolkodás, hogy arányaiban lejjebb kell szorítani az szja helyben maradó részét, és más módon kell a finanszírozásban a kiegyenlítő szerepet megjeleníteni. Ez a tendencia folytatódott tovább, és ahogyan haladtunk előre az években, egyre kevesebb és kisebb lett a személyi jövedelemadó helyben maradó része. Természetesen azok az önkormányzatok, amelyek ezzel úgymond rosszu l jártak, mert nagyobb a jövedelemtermelő képesség, mert magasabb az azon a településen élő emberek jövedelme, azok az önkormányzatok ezt kifogásolták, és mindig azt mondták, hogy ez a finanszírozás önkormányzatellenes, és nem szolgálja az önkormányzatok érdekeit. De minden egyes költségvetési vitában elhangzott az Országgyűlésben az valamelyik oldalról, hogy azokra a településekre is gondolni kell, ahol kicsi a személyi jövedelemadó, és ott is ugyanúgy kell működtetni iskolát, óvodát, egészségügyi alapell átást, mind azokon a településeken, ahol a jövedelemtermelő képesség magasabb. A Szocialista Párt frakciója mindig is azon az állásponton volt, hogy erősíteni kell a kiegyenlítő funkciót. És ha visszaemlékeznek rá, '95ben és '96ban is komoly vita volt eb ben a kérdésben, és
