Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY
3081 adósságot kell csökkenteni és a privatizáció kapcsán meg kell kötni a kormány kezét. Önök pedig most egy más helyzetben, egy költségvetési bizottsági módosító javaslattal adósságot növelnek, és tág teret adnak a kormánynak és az ÁPV Rt. fideszes vezetésének. Ez egy nagyon lényeges különbség, tisztelt képviselő úr. Mi azt g ondoljuk, a képviselőknek az a feladata, hogy - ahogyan Orbán Viktor, mint frakcióvezető, még 1991ben fogalmazta - mindig bizalmatlanok legyenek a végrehajtó hatalommal szemben, mert a végrehajtó hatalomban mindig van hajlam arra, hogy különböző megfontol ásokból költse a közpénzt, és mi kormánypárti képviselőként - és egyébként az önök segítségével az akkori szavazásnál - szűkítettük az akkori ÁPV Rt.vezetés, az akkori privatizációs miniszter úr lehetőségeit. (16.20) Önök pedig egy biankó csekket adnak Ga nsperger úr kezébe, és mérhetetlenül kitágítják ezeket a költekezési lehetőségeket. Erre a különbségre szerettem volna önöket figyelmeztetni. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzás zólásra jelentkezett Gémesi György úr, az MDF képviselője. Megadom a szót. (Dr. Pető Iván: Nem korai?) DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy érdeklődéssel hallgattam, képviselőtársaim, az előző vitá t a Postabankkal és a bankokkal kapcsolatos kérdéskörről, és egy picit elszomorodtam, bár nem hiszem, hogy ez mindenkit érdekel, mégis azért azt kell hogy mondjam itt bevezetésképpen, hogy elszomorodtam, mert az én témám egy egészen más téma; a költségveté s mintegy 1400 milliárd forintját érintő terület. Módosító indítványok halmaza érkezett ehhez a területhez, és közel 3200 település és több mint tízmillió magyar állampolgár várja azt, hogy az önkormányzati finanszírozás kérdéskörében milyen változások vár hatók 1990ben. Az is megdöbbentett, hogy mondjuk a Postabank működési költségét egyik pillanatról a másikra le lehet 6 milliárddal csökkenteni, 30ról 24re, és ez a 6 milliárd forint mennyi mindenre lenne elengedő a magyar önkormányzati szférában. Tudom azt, hogy a részletes vita során a hozzászólásoknak a módosító indítványokhoz kell kapcsolódniuk - ezt is tervezem , de anélkül nagyon nehéz a módosító indítványaimat megindokolni és annak részleteiben elmélyedni, ha egy picit nem elemezzük és nem beszélü nk az önkormányzatok mai helyzetéről. Már a délelőtti, dél körüli vitában körülbelül másfél órán keresztül sok minden elhangzott a települési finanszírozás tekintetében, a normatívák kapcsán, hogy mire elég, mire nem elegendő a normatíva. Mégis azt gondolo m, hogy nem összefoglalóan csak az önkormányzatokról, hanem nagyon sok minden más kapcsán szinte egyegy témát begurítva, a normatívára ráfűződve, annak mértékére ráfűződve hangzottak el hozzászólások, és sok olyan hozzászólás hangzott el egyébként, amelye k nagyon pozitív megközelítésben érintették a településeket, és ez számomra mint önkormányzati vezető számára vagy mint szövetségi elnök számára is egy nagyon pozitív dolog. De sok téves adat volt, és egy picit mintha az időszámítás az 1998. év végén a '99es költségvetés tárgyalásánál kezdődne. Ezért is tartom fontosnak, és nem szeretnék abba a hibába esni, hogy azt bizonygassam: az 1999es költségvetés az önkormányzati szférában mindenre elengedő, és hogy mi van benne, és mire elég a 32 milliárdos oktatás i normatívanövekmény, de azért hadd térjünk egy picit vissza pont az oktatási normatíva kapcsán az 1996os oktatási minisztériumi szándékra - és ez nagyon pozitív szándék volt , hogy a jövőben majd a normatíva a településeken az önkormányzati oktatás, az önkormányzatoknál vállalt oktatási feladat finanszírozásának 80 százalékát fogja fedezni. Igaz, hogy ez már akkor is úgy jelent meg, hogy a két évvel azelőtti normatíva fogja tartalmazni a bekerülési költség 80 százalékát, de a szándékot pozitívan kell ért ékelnünk. A megvalósítás sajnos komoly hiányosságokat tartalmazott, mert ma sem fedezi az 5060 százaléknál nagyobb részét, sőt, sok
