Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS
3080 ezek a veszteségek felhalmozódtak. Az, hogy most pártközeli vállalkozásokra bízzuk, nem nagyon ajánlanám. Gondolom, Bauer képviselőtársam sem az irányú javaslatot terjes zt elő, hogy az SZDSZhez közeli vállalkozók, akár a Tocsikügyhöz hasonlóan vagy nem hasonlóan, oldják meg ezt a kérdést. Azt gondolom, a parlament gyakorolhatja a későbbiek során azt a felügyeleti jogkörét, ami a kormányzattal kapcsolatosan megvan, és bí zunk benne, hogy a lehető legjobb megoldást fogja megtalálni a kormány. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Keller László, az MSZP képviselője. Megadom a szót Keller László úrnak. KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valószínű, hogy nem jó a gépem, korábban jelentkeztem. Valóban egy korrekt ismertetést adott a pénzügyminiszter úr a Postabank körül kialakult problémáról, de ez ne m jelenti azt, tisztelt Tállai képviselő úr, hogy azzal, hogy ezt elismerjük, gyakorlatilag teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy itt a mértékeket illetően a kormány álláspontja a helyes. Én egyébként arra a kérdésére, hogy mit kellett volna csinálni, c sak azt tudom mondani, hogy amit a bankkonszolidációt vizsgáló bizottság megállapított vagy amilyen következtetést levont, azt kellett volna csinálni: konszolidációs törvényt kellett volna beterjeszteni, és annak keretén belül kellett volna adott esetben e zt a problémát megoldani. Szeretnék visszatérni a pénzügyminiszter úr hozzászólására. Valóban, amit elmondott, az korrekt és tisztességes volt az én megítélésem szerint, de hiányos ahhoz képest, amit itt a 77. módosító javaslat tartalmaz. Ugyanis nem beszé lt miniszter úr a Fejlesztési Bankról, nem beszélt a Kereskedelmi és Hitelbankrészvénycsomag 15 milliárdjáról, nem beszélt arról, hogy vajon a privatizációs törvényt most akarjáke, szükségese módosítani. Ez persze egy privatizációs stratégiát takar. Vag y pedig, ha tartósan állami tulajdonban kívánják tartani a Postabankot, akkor illett volna beterjeszteni ezzel a módosító javaslattal párhuzamosan egy olyan privatizációstörvénymódosítást is, amely megmondja világosan, hogy mi abban gondolkodunk, hogy tar tósan többségi állami tulajdonban kívánjuk tartani a bankot. De egy másik vonulatát is szeretnék említeni ennek a módosító indítványnak. Nem beszélt arról, hogyan alakul egy tőkeleszállítás után a társadalombiztosítási alapok vagyoni helyzete, amelyben, tu djuk, egy szelet a Postabank. Ha ezt leszállítják, hogyan fog teljesülni a tbköltségvetésben az a bevételi eljárás, amit a költségvetés tartalmaz? Hosszasan lehetne sorolni. Én bízom abban, hogy miniszter úr meg fog szólalni még a ma délutáni vagy a várha tóan reggelig tartó vitában. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Bauer Tamásnak, az SZDSZ képviselőjének. BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint arra Keller László már utalt, Tállai képviselőtársunk félreértette a helyzetet. Arról nincs szó, hogy mi elégedettek lennénk mindazzal, ami itt javasolva van, csak a korrekt indoklást végre meghallottuk a pénzügyminiszter úrtól. De amiért én igazán szót kértem, az az, amit Mádi László képviselő úr mondott. Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogyan kezelt egy bizonyos értelemben analóg helyzetet a szocialistaszabaddemokrata kormánytöbbség három évvel ezelőtt, és hogyan kezelik önök most. Ön azt mondta, természetes, hogy az ÁPV Rt. jelenlegi vezetésében megbíznak. Nos, mi 1995 decemberében, a költségvetési vitában egy más, KellerGaálmódosító javaslat kapcsán bizony nem bíztunk meg a mindenkori kormányban és a mindenkori ÁPV Rt.ben, és azt mondtuk, hogy
